Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1168 Torgyán József képviselő úr? (Dr. Torgyán József: Ügyrend!) Ügyrendi észrevétele lenne Torgyán képviselő úrnak, de most már tö bbéves gyakorlatunk az, hogy a napirend előtti vitákban nincs ügyrend... (Zaj. - Dr. Torgyán József: A végén, elnök úr! Akkor van!) A végén. Ha netán az ügyrendi észrevétele azzal lett volna kapcsolatos, hogy Nagy Sándor bizottsági elnök úr többször emlege tte Varga Mihály képviselő úr nevét, akkor szabad legyen felhívnom a figyelmét, hogy végső soron az energiaprivatizációról volt szó, a Számvevőszék vizsgálta az egyik nagy erőmű privatizációját, és annak tapasztalatait ismertette a bizottsági elnök úr. Teh át ennyiben kapcsolódott Boross képviselő úr napirend előtti felszólalásához. Megadom a szót Csiha Judit miniszter asszonynak. DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Teljesen korrekt volt az a megjegyzése Boross Péter képviselő úrnak, mely szerint az energiaszektor privatizációjának előkészítése 1993ban kezdődött. Ez az előkészítés tartalmazta az energiapolitikával kapcsolatos országgyűlési határozatot, majd a későbbiekben a villamosenergi atörvény elfogadását, az ahhoz tartozó regulációs környezet megteremtését és az árszabályozással kapcsolatos irányelveket. (15.30) Ez természetesen jó néhány hónapot, évet vett igénybe, ennélfogva én úgy vélem, hogy az energiaszektor privatizációja kellők éppen gondosan elő volt készítve. Az a kormányhatározat, amely a zöld lámpát megadta az energiaszektor privatizációjához, mindezen előmunkálatok birtokában tette ezt, tehát semmiképpen nem lehet elsietettnek, elkapkodottnak tekinteni. Ez akkor következett be, amikor a szükséges előfeltételek rendelkezésre álltak. Az első szakasz lezárása után, tehát a '95ös privatizációs szakasz után a kormány természetesen áttekintette a folyamat tanulságait, és ezen tanulságok között számba vettük, és számba vesszük az e mlegetett ÁSZjelentésben foglaltakat is. továbbá nem elhanyagolható módon a parlament gazdasági bizottságában lefolytatott vita eredményeit is. Ebből következően 1996ban apró, fokozatos lépéseket tettünk a szektor további privatizációja irányába, és az e lmúlt hónapokban széles körű, szakmai érdekképviseleti szervezetekkel folytatott vitasorozat eredményeként került az MVM privatizációs stratégiája abba a helyzetbe, hogy már beszélhetünk arról, hogy kormányelőterjesztés készülhet, ennek az előterjesztését készítjük most elő. Egyébként csak megjegyzem, hogy a szakmai érdekképviseleti szervek részéről (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) az elfogadott, több alternatívát tartalmazó javaslatsor egyetértésre talált. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szalay Gábor frakcióvezetőhelyettes úr, SZDSZ. Megadom a szót. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Az elmúlt héten figyelemre m éltó sajtótájékoztató keretén belül adta hírül Tatabánya polgármestere, hogy az előző napok során aláírt három új beruházási szerződés eredményeként immár a hatodik jelentős elektronikai cég települ le az egykori bányászvárosban, miáltal az kéthárom éven belül a hazai elektronikai ipar egyik központjává válik. Ezen - többségükben több millió dolláros, zöldmezős - beruházások eredményeként mintegy 2000 ember számítógépalkatrészeket, míg további 500600 fő audiovideo berendezésekhez kábelkötegeket, adatátv iteli berendezéseket, optikai lencséket, transzformátorokat gyárt, illetve fog gyártani Tatabányán. A magát elektronikai centrummá kinőni kívánó megyeszékhely hat éve indult alapítványi főiskoláján is ennek megfelelő profilbővítést szeretnének az alapítók végrehajtani. A nívós
