Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KAPRONCZI MIHÁLY (független):
1150 hasonló állami intézkedés esetén, vajon hány napig nem lehetne a francia utakon közlekedni." Sajnos ezt sohasem fogjuk megtudni, mert a francia törvénykezésnek ismeretem szerint, mivel nem építettek szocializmust, nem elsődleges célja az adatgyűjtögetés, a létszámba vétel, a lajstromos és kartonos nyilvántartás rendszere, a fö löslegesnél fölöslegesebb nyilatkozatok begyűjtögetése, hanem a valós farmer- és állami érdekek ütközései váltják ki az útlezárásokat. Sajnos már tudjuk: a magyar parasztság is képes végveszélyben kimenni az utakra, és még nem látjuk a folyamat végét. A vá lság kirobbanása után a kormány tárgyalókészséget mutatott, fellélegzett a közvélemény, létrejött a megegyezés. Mindenki azt várta, hogy a kormány ebben a forró helyzetben, melyet az elhibázott törvénnyel létrehozott, presztízsokokat félretéve, visszatér a járt útra, és az inflációnak megfelelően magasabb, 1,5 millió forintos bevételi határig regisztrálás nélkül hagyja gazdálkodni az embereket és a kistermelői értékhatárt 4 millió forintban állapítja meg. (21.00) A nemzeti agrárprogram megalkotása során vis zont - amihez nyugodt körülmények szükségesek - ki kellett volna alakítani azokat a koncepciókat, mellyel az állami támogatások célhoz juttatásával a kistermelőket magasabb és jobb terméseredmények eléréséhez juttatták volna, ezáltal nyugati típusú farmero kká és természetesen adóalanyokká válhattak volna. Ehelyett a kormány által elkészített törvénymódosításból kitűnik, hogy bár a kormány tesz engedményeket, de görcsösen ragaszkodik a téves koncepció kereteihez és eszközeihez. A hevenyészve összekapkodott t ervezetből kitűnik, hogy például 250 ezer forint fölött, bizonyára presztízsokokból, úgynevezett nyilatkozatot kell tenni, mely az adóbevallással egyenértékű. Annak ellenére, hogy ez a nyilatkozat nemhogy hozna a költségvetésnek, hanem visz onnan, és telje sen fölösleges. A hatalom továbbra is ragaszkodik a régi feudális nagyurak által hangoztatott, "a parasztban nem szabad bízni" elv alapján az őstermelői igazolványhoz, sőt vagylagosan fenntartotta az abba történő idegenkezű bejegyzés lehetőségét is. Nyilvá nvaló, nem a törvény egyszerűbbé és áttekinthetőbbé tételét határozta el, mikor a családi őstermelői igazolvány szövevényes és nehezen érthető, agyonadminisztrált rendszerét bevezeti a törvény. Nem intézkedik a törvény a kétmillió forintos áfaküszöb csökke ntéséről az áfakörös kistermelők esetében. Érthetetlen a volt átmeneti, jelenleg kistermelői 40 százalékos költségátalány 20 százalékos számla melletti fenntartása, mivel a másfélmilliós értékhatárnál nem derül ki, hogy a kistermelőnek az adókedvezménye nö vekedette, vagy pedig milyen alapon lesz adómentes. A kiragadott példák mutatják, hogy a törvény igen bonyolulttá vált, amit azonnal alkalmazni kell, mert az érintett társadalmi réteg ebben az évben e szerint a törvényjavaslat szerint a legjobb szándéka s zerint sem lesz képes együttműködni az állammal, mivel a törvény megismertetése és megértetése az érintettekkel idő hiányában lehetetlen. Ha az állam ezután is azt az elvet fogja alkalmazni, hogy a törvény nem ismerése nem mentesít a törvény alól, akkor a jövő márciusban, az adóbevallások idején még több traktor lesz az utakon, az állami retorzió tömege fogja borzolni a kedélyeket, ami nem nagyon fog kedvezni a remélhetőleg nagyszerűen előkészített nemzeti agrárprogram bevezetésének. A Gazdakörök Országos S zövetsége 1997. február 12i elnökségi ülésén állást foglalt arról, hogy a mezőgazdasági kistermelők helyzetének áttekintéséhez, a szükséges intézkedések meggondolt előkészítéséhez csak a mindenki által jól ismert 1996os állapot helyreállításával nyílik m eg az út, és a bevételi küszöböt 1,5 millió forintra kell emelni. Úgy vélem, hogy a gazdakörök javaslata az egyetlen járható út. Lázas beteget nem lehet operálni. A gazdakörök ezen követelésük alapján március 10ére országos útlezárásos demonstrációt hirde ttek, amennyiben a kormány március 5ig nem nyújtja be az ehhez szükséges törvényjavaslatot. Ma már nyilvánvaló, hogy a kormány ezeket a törvényjavaslatokat nem fogja erre a határidőre benyújtani. Viszont előttem ismert az is, hogy a gazdakörök 800 vidéki szervezetében, például a berettyóújfalui szervezetben a tagok és a tüntetés résztvevői a tárgyaló delegáció útra bocsátásánál
