Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1121 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. (Taps.) Kénytelen voltam többször jelzést adni, hiszen ez a 3 perc már csak arra használható fel, hogy a pártok, a frakciók a saját véleményüket indokolják. Köszönöm szépen. Tov ábbi frakciók nem kértek lehetőséget a szavazatuk indokolására. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (dr. Kóródi Már ia) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslat határozathozatala . Az előterjesztést T/3110. számon, a bizottságok együttes ajánlásait ped ig T/3110/33. és 44. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Előre is elnézésüket kére m, hogy 89 perc erejéig fenntartom önöket... (Moraj.) a határozathozatalt megelőző előterjesztői záróbeszédemmel, azonban mentségemre azt hozom föl, hogy az ezt követő határozathozatal, pontosan azon kompromisszumok eredményeként, amiről beszélni fogok, r endkívül leegyszerűsödött, összesen három gombnyomásra fog sor kerülni. (18.30) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítását kezdeményező képviselői önálló indítvány előterjesztői, a parlamenti plenáris és bizottsági vitában részt vevő képvis elők, a háttéregyeztetések szakértő csapata, s a kialakult kompromisszumok nyomán megjelenő módosító indítványok benyújtói egyaránt sokat tettek azért, hogy az eredeti bányatörvény hiányosságai a gyakorlat által felszínre hozott jogtechnikai, jogalkalmazás i koordinációs zavarai kiküszöbölésre kerüljenek, s most már egy valóban jó törvény segítse a magyarországi bányászkodást. Külön köszönettel szeretném visszaigazolni az érintett tárcák szakértőinek és képviselőtársaimnak, közülük is különösen Kiss Róbertne k, Hoffmann Attilának, Kovács Tibornak és Rózsa Editnek a közreműködését, akik módosító indítványaikkal nagyban elősegítették mindezt. Úgy érzem, valamennyien elégedettek lehetünk a nem egyszer igen éles viták eredményeként megszületett kompromisszumos szö vegváltozatokkal. A változtatások azonban többnyire előnyére váltak a törvényjavaslatnak. Melyek tehát azok a lényegi elemek, melyek érdemben módosítják a magyarországi bányászkodás eddigi gyakorlatát? Hat ilyen lényegi változást tartok szükségesnek megeml íteni és kiemelni. Először a feketebányászkodás megakadályozásáról szólnék. Rendkívül lényeges megakadályozni, teljes mértékig kizárni az engedély nélküli bányászati tevékenység folytatását, illetve biztosítani annak szankcionálhatóságát, hogy amennyiben v alamely vállalkozó különféle engedélyekkel lehetővé tett fedőtevékenység mögé bújva bányászkodik, s ezáltal a bányajáradékfizetési kötelezettség alól kibújik, úgy ennek utólagos fizetése alól ezután az sem mentesítheti, ha addigi tevékenységét a Magyar Bá nyászati Hivatal engedélye nélkül gyakorolta, azaz jogosulatlanul bányászkodott.
