Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - A Magyar Köztársaság részvételéről a Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapjainak 11. feltöltésében és a Közbülső Alapban szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság részvényjegyzéséről az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alaptőke-emelése kapcsán benyújtott országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - A fegyveres erők 1997. év végi részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LÁNYI ZSOLT (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - PÓDA JENŐ (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - PÓDA JENŐ (MDF):
1108 túlfegyverkezik, és ezzel a túlfegyverkezéssel felborít ja azt az egyensúlyt, amire oly sok példát láttunk az elmúlt évtizedekben vagy ebben az évszázadban. Szeretném mindenki figyelmét felhívni arra, hogy van egy nagyon lényeges másik lehetősége is az erőegyensúly felbontásának - kimondottan a katonai fegyvere s erő oldaláról , ez pedig az alulfegyverkezés esete. Az, hogy egy ország túlfegyverkezik vagy alulfegyverkezik, önmagában szintén nem állapítható meg, attól függ, hogy a környezetében mi történik. Addig, amíg Magyarország az 1990es rendszerváltoztatás k ezdete óta folyamatosan csökkentette a haderejét, a fegyveres erejét, ez jó darabig a környezetünkben is így történt, körülbelül 199495ig. Addig, amíg nálunk a 140 ezer - közel 150 ezer - fős hadsereg '94re körülbelül 100 ezer főre csökkent, addig nagyj ából ezek a folyamatok zajlottak a szomszédainknál is. Mára azonban ez a helyzet alapvetően megváltozott. Szomszédainknál ez a csökkentési folyamat megállt - és most persze még csak létszámokról beszélek , nálunk viszont tovább zajlik. Ha csak önmagában a létszámokat nézzük, előállhat egy olyan helyzet, amikor úgy tűnik a külső szemlélő számára, mintha alulfegyverkezés irányába mozdulnánk el, és ezzel mintha mi magunk teremtenénk biztonságpolitikai kockázatot a térségben. Persze a létszám önmagában nem elé g annak megítélésére, hogy egy haderő mire képes és mire nem. Hiszen a létszámon belül is döntő az, hogy milyen a kiképzettsége, milyen a morális állapota, milyen az összetartása, milyen az alkalmazhatósága egy ilyen haderőnek, és akkor még mindig csak a s zemélyi kérdésekről, a személyi, szubjektív oldalról beszéltem. De legalább ilyen fontos a technikai oldal megvizsgálása is, hiszen ez a kettő együtt - a felszerelés milyensége, az utánpótlás, a logisztika képessége: az objektív oldal és a szubjektív, a sz emélyi oldal - mutatja meg, hogy adott esetben mit várhatunk el fegyveres erőinktől vagy mit nem. Azt kell tapasztalnunk, hogy ez a folyamat, amely a létszámcsökkentéssel ilyen régóta tart, más szempontból is kritikus helyzetet teremtett. Abból a szempontb ól teremt kritikus helyzetet, hogy egy bizonyos - még elfogadható kockázatúnak minősített - védelmi szint alá esik a magyar fegyveres erők képessége. (17.30) Történik mindez azért, mert a létszám csökkentésével - amely drasztikus az elmúlt másfélkét évben - párhuzamosan nem történik meg mindaz a lépéssorozat, amely ezt ellensúlyozhatná, tehát mindenekelőtt a technika fejlesztése, a kiképzési szint javítása, a morális állapot javítása, az átlátható költségvetés megteremtése, azok a szervezeti intézkedések, amelyek hatékonyabbá tennék ezt a sereget, tehát mindaz, amivel ellensúlyozni lehetne a létszám csökkentését. Ez a két folyamat együtt határozottan kirajzoló módon azt eredményezi, hogy a kritikus szint alá esett a magyar fegyveres erők alkalmazhatóságának szintje, és ez komoly kockázatokat vet fel. Távol álljon tőlem, hogy falra fessem az ördögöt, és bárkit is azzal riogassak, hogy háborús veszélynek vagyunk kitéve. Szerencsére ez nincs így, legalábbis állami, tettenérhető szinten. Környezetünkben nincs ol yan törekvés, amely háborúval fenyegetne minket, és a mi doktrínánk is abszolút védelmi jellegű, nincs ellenségképünk, és ez így helyes. De szükséges azt kimondani, hogy ha ez a folyamat úgy tart tovább, mint ahogy eddig, és a honvédelmi miniszter úr és a belügyminiszter úr által beígért technikai fejlesztések, a kiképzési szint javítása, a szervezeti intézkedések nem hozzák meg azt az eredményt, amelyet egyébként joggal várhatnánk tőle, akkor állandósul ez a kritikus szint alatti védelmi képesség. Állandós ul, hiszen a létszám olyan alacsony szintre esik, amely nem ellensúlyozható azzal, ami nem történik meg a másik oldalon. Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem meg azt, képviselőtársaim, hogy nemcsak ellenzéki képviselők véleménye mindaz, amit itt elmondok. Han em három héttel ezelőtt egy kormánypárti képviselőtársam, Szabó Miklós, nagyra becsült szabaddemokrata képviselő azt mondta a honvédelmi bizottság ülésén, hogy a honvédség nem képes megfelelni alkotmányos és törvényekben
