Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
100 azok a szociális és foglalkoztató cégek, amelyeket kényszerátalakítottak, intézményből lett vállalat, vállalatból pedig egy olyan állami vállalat, amely központosít ott értékesítésre került volna, és halvány esélye sem volt az önkormányzatnak, hogy a saját eszközével, a saját foglalkoztatási eszközeivel, szociális eszközeivel működtetett cégeket valaha is visszakapja. Ahhoz a piaci értékesítés szabályai szerint kellet t volna viselkedni ennek a vagyonnak, hogy valójában értékesíteni lehessen, és ebből az önkormányzat valamiféle üzletrészt vagy 20 százalék visszaforgatást vagy tulajdoni hányadot visszakapjon. A törvény elzárta ezt a lehetőséget. Ez a törvény most, illetv e a módosítás megnyitja ezt a lehetőséget első körben. És a kistelepülési önkormányzatoknak is van bizony érdekeltsége, van, mégpedig az állami gazdaságokkal kapcsolatosan. Nagyon jól emlékszünk, önök interpelláltak nemegyszer ebben az ügyben, hogy az úgyn evezett külterületi földek miért nem kerülhetnek önkormányzati tulajdonba. Nagyon nagy egyedi döntéssorozat kellett meg miniszteri bátorság és sok tárcaegyeztetés ahhoz, hogy féligmeddig illegálisan, egy halvány törvényi lehetőségre utalva a privatizációs miniszter megoldja ezeket a gondokat. Most ez a módosító indítvány legitimmé teszi azt a lehetőséget, ami a kistelepüléseken pontosan a település fejlődéséhez kapcsolódó ingatlannövekedést teszi lehetővé. Én azt hiszem, hogy ez egy pozitív szabály. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót – előzetes jelentkezés alapján – Karakas János úrnak, Magyar Szocialista Párt. Szólásra készül Torgyán József úr, Független Kisgazdapárt. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A privatizációs törvény egy rövid kis részéhez szeretnék kiegészítést és magyarázatot adni, ez pedig a vagyonjuttatásnak azon kicsi, rövid sorához kapcsolódik, amelyik úgy szól, hogy "szövetkezetek számára ingyenesen vagyon juttatható kormánydöntés alapján és oszthatatlan szövetkezeti formában". Kósa Lajos úr emlegette az új választásra való felkészülést, én meg azt mondom, hogy a '94. évi választásra való felkészülés jegyében fogalmazódott meg a mezőgazdasági termelők igénye , már akkor, hogy igenis szeretnének egy olyan jellegű vagyonhoz jutni, amelyikkel talán át lehetne ugrani azt a 4050 évet, amennyi előnye van legalább a nyugati szövetkezőknek, és egy nyugati típusú szövetkezést létre lehetne hozni bizonyos száz százalék os állami tulajdonú élelmiszer ipari cégeknél. Sajnos, amikor ez a politikai döntés megszületett '95ben a kormány részéről, és támogatta a mezőgazdasági bizottság, ez rendkívül szűk körre korlátozódott, összesen hat 100 százalékos állami tulajdonban lévő üzemre lehetett ezt a célt meghatározni. Hozzá kell tennem, hogy időközben, sajnos, ez a kör is lényegesen jobban leszűkült, alig a felére. Mi lett volna és még mindig mi az eredeti cél? Az, hogy egy térség mezőgazdasági termelői, beleértve szövetkezetet, társaságot és egyéni termelőt is, ne csak beszállítója lehessen egy élelmiszer ipari cégnek, ne csak integrálhassa őt egy magán élelmiszer ipari vagy egy állami élelmiszer ipari cég, hanem elmondhassa azt, hogy ő ennek a cégnek a tulajdonos beszállítója, e l lehessen mondani, hogy ez az élelmiszer ipari cég az adott térség termelőitől vásárol fel, és az adott térség termelőinek az érdekeit szolgálja, mint, mondjuk, egy holland vagy egy dán típusú szövetkezés. (11.20) Ezt a gondolatot tulajdonképpen nagyon s okan befogadták, és nem csak kormánypártiak, hisz az előbb, amikor hivatkoztam Szájer képviselő úr visszaigazoló levelére, akkor elmondhatom, hogy az ellenzék összes pártja részéről hol frakcióvezető, hol frakcióvezetőhelyettes nyilatkozott ennek a célnak a támogatásáról. Összességében mára már ez konkrét formában igazából két cégnél valósulhat meg: a Gemenc Gabona Rt. és a Ringa Húsipari Vállalat esetében. Mindkét cégnél, a Ringánál jelenleg 50 egyéni és
