Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - A műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
90 alakítása és fejlesztése keretébe integrált módon kívánja biztosítani. A helyi értékek védelme tekintetében kapcsolódik nyilvánvalóan az épített környzetről szóló törvényhez. A tartósan állami tulajdonban tartandó műemlékekre vonatkozó szabályozás a v alamilyen okból megkülönböztetett helyzetben lévő, illetve kiemelkedő értékű műemlékek fenntartásának különleges, a megváltozott társadalmi berendezkedéshez illeszkedő eszköze a törvényjavaslat mellékletét képező lista. Először szabályozza néhány sajátos m űemléki értékfajta védelmét a törvény. Jelesül a történeti kertek, a felszín alatti épületmaradványok, valamint a temetők vonatkozásában. Ezekkel a passzusokkal könnyebbé válik ezen értékek védelme a társadalom előtt. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Kiemelkedő fontosságú a műemlékekkel és a védelmükkel kapcsolatos közművelődési és közoktatási feladatok megfogalmazása. A műemlékvédelmi hatósági eljárásról szólva a sajátosságokat az általánostól eltérő, pé ldául a tulajdonváltással kapcsolatos hatáskört és eljárási módot, a védelmet kikényszerítő eszköztár egészen a kisajátításig terjedően nyert szabályozást a törvényben. Új elem, hogy bizonyos körülmények között maga a tulajdonos is kérheti a kisajátítást. Az államigazgatás általános szabályaitól az ügyintézési határidők terén történő eltérés rendkívüli jelentőségű. A kellőképpen megalapozott intézkedés és döntés meghozatala a korábbi szabályozásban nem volt biztosított. Így a lelkiismeretes, de késedelmes h atározathozatal a védelmet szolgálta ugyan, de az ügyfelek számára sérelmes, néha törvénysértő volt. Változtatunk ezen. Úgy hiszem, azon a 30 napon semmi nem múlik akkor, ha megalapozott határozatot hozhat a hivatal, és ez egyben mind a hivatal számára, mi nd az állampolgár számára lehetővé teszi a jogkövető magatartásmódot. A műemlékvédelmi bírság jogintézmények indokolt létrehozásától elsősorban a rongálástól, a pusztítástól, hanyagságtól visszatartó hatását várjuk. Remélem, nem eredménytelenül. Régi adóss ágot törleszt a műemlékek rendkívüli események esetén történő védelmével foglalkozó, nemzetközi egyezmények alapján kötelező, de eddig még szabályozatlan területet érintő fejezet. A közvélemény, sokszor a sajtó is, hajlamos a műemlékvédelem kérdését a fina nszírozás szűkösségére és korlátaira leegyszerűsíteni. Valóban, nem mondhatjuk, hogy a műemlékvédelem területére elegendő forrás állna rendelkezésre a mai gazdasági körülmények között. Mégis szükségesnek látom hangsúlyozni, hogy a törvény nemcsak a műemlék védelem jogi szabályozásában jelent áttörést, hanem megveti az alapjait a műemlékügy időszerű reformjának is. E reform egyik fontos eleme az építészeti értékvédelem forrásoldalának stabilizálása. A törvénnyel a jogalkotás azt is szolgálja, hogy rögződjék a védelem pénzügyi alapja, a közvetlen és közvetett támogatások, források és ezek eszközei. Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban foglaltak érvényesítésére a magyar műemlékvédelem hagyományai jó alapot biztosítanak. A műemlékvédelmi szakma régóta várja ezt a t örvényt, és régóta várják azok a potenciális hasznosítók is, akik értékes műemléket szeretnének hasznosítani. Mind a két törvény esetében elmondható az, hogy olyan területeket szabályoz, olyan értékeket véd vagy igyekszik védeni, amelyek nem kötődnek egye gy kormányhoz vagy kormányzati szerepkörhöz, amelyek össztársadalmi értékvédelemre vagy össztársadalmi szabályozásra tarthatnak igényt. Éppen ezért annak ellenére, hogy a két törvényjavaslatot rendkívül széles szakmai vita előzte meg, szeretném a tisztelt Ház előtt is megerősíteni, hogy minden tekintetben, még az átlagoshoz képest is jobban nyitottak leszünk minden képviselői javaslat megfogalmazására. Lehet olyan részletszabály, amelynek anomáliáit nem vettük észre, és amely a törvényjavaslatok vitája sorá n az egyéni képviselői körzetből, az építtető környezetéből érkezik. Lehet olyan általános szerkezeti változtatás, amelyben a kormányzat másként képzelte, és az ellenzéki pártok egy alternatívát kívánnak bemutatni.
