Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
63 olyan célzott ágazatokra, az egyes alágazatokra c élzott támogatási formát találjon, ami biztosan lehetővé tenné, hogy a mostani gyenge kisegítőgazdaságok, amelyeknek más lehetősége nincs, mint családi magángazdasággá, vállalkozóvá válni, ezt segítse a tisztelt kormányzat. Hogy az a Németh László á ltal is megálmodott parasztpolgárosodás, amely az egész társadalmunknak a lényege lehet, hisz ha a magyar vidék elnéptelenül, márpedig ha nem tud az agrárium összefogni és nem tud egységesen fellépni – legalább ilyen egységesen, mint a költségvetési vita s orán – , akkor valóban csak álom lesz a közel 5060 évvel ezelőtt megálmodott parasztpolgárosodási tervezet. Ehhez kérem a tisztelt képviselők segítségét! Köszönöm. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Kétperces észrevétel re megadom a szót Kertész Zoltán képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Részben egyetértek a Gyimóthy képviselő által felvetettekkel, nevezetesen, hogy valóban egy hosszú tá vra szükséges, előremutató agrártörvényre van szükség, de erről még komoly viták vannak, hogy ez milyen legyen. Német típusú legyen, amely ugyan már szinte 50 éve érvényben van, és mintegy másfél oldalnyi; vagy pedig olyan, mint ami az USAban van, amely 6 évre és körülbelül 500 oldalnyi terjedelmű szabályozás. Gondolom, hogy a mi nehéz, változó körülményeink között egy nagyon részletes, egy alapos szabályozásra lesz szükség. Ez viszont, még ez sem garantálhatja az értékesítési biztonságot, nyilvánvaló, ho gy ebben egy nagyon jól kialakult szerződéses viszonynak, információáramlásnak kell részt vennie az értékesítés során, és hogy jövedelembiztonságot lehete garantálni, azt hiszem, hogy Magyarországon ez pillanatnyilag még nem garantált. Szociális alapokra nem lehet helyezni nálunk a termelést. Mindenképpen a piaci viszonyok fognak dönteni. S abban, hogy az Európai Unióban valóban vannak jó példák a szövetkezésre, úgy gondolom, hogy erre már a magyar szabályozás is ad lehetőséget; úgy a '96os, mint a jövő é vi támogatási feltételek között szerepel a szövetkezés támogatása, tehát mi is azt mondtuk, tehát az elmúlt évben is, hogy igen, segíteni kell a termelőket információjutáshoz, összefogáshoz és a szövetkezéshez. Ehhez szolgálnak a támogatások. Köszönöm szép en. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Csépe Béla képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A földművelődésügyi tárca élén történt változás alkalmábó l is – csatlakozva ehhez a napirend előtti hozzászóláshoz – arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az európai uniós csatlakozás nemzeti érdek, és a mezőgazdasággal való összefüggése az mindenképpen megszívlelendő és figyelemreméltó. Két összefüggés van. Az egyik az, hogy sajnálatos módon meg kell állapítani, hogyha most lenne a csatlakozásunk, a mezőgazdaság állapota nem tenné lehetővé. Ez tény. Ugyanakkor, amikor a csatlakozásunk remélhetőleg bekövetkezik – pár év múlva – , akkor a mezőgazdaság egy külön kategória. Tehát nemzeti érdekünk az, hogy a tárgyalások folyamán elérjük, hogyha realizálódhat a csatlakozásunk, akkor abban az Európai Unióval kapcsolatos új jogok, kötelezettségek területén a magyar mezőgazdaság majd ne szenvedjen csorbát. Ez az egyik gondolat. A másik pedig, miniszterelnök úr nemrég – ha jól emlékszem, Debrecenben – foglalkozott a mezőgazdaság helyzetével. Ismeretes az, hogy a költségvetés ugye kevesebb pénzt tudott adni, mint amit a tárca kért, ugyanakkor fölhívta a miniszterelnök úr arra a figyelmet, hogy 200 milliárd forint van tulajdonképpen területfejlesztésre, amit ide lehet számítani.
