Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 16 (238. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
6 maguk természetes és józan határai, és általában azokban az esetekben, amikor ezt átlépik, ez soha nem hozza meg a várt eredményt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Általános taps.) ELNÖK (dr . Gál Zoltán) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Szájer József frakcióvezető úrnak, Fidesz. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Örülök, hogy a téma a mai napon napirendre került, hiszen ez azt jelzi, hogy nem volt teljesen pus ztába kiáltott szó az elmúlt héten, kedden reggel itt elmondott napirend előtti. Akkor persze a kormány mindezt nem tudta – úgymond – , a becsületét megvédeni, hiszen a kormány képviselője az Igazságügyi Minisztérium részéről akkor nem volt jelen. Örülök an nak is, hogy a kormány végre benyújtotta, mint ahogy én ezt a múlt heti hozzászólásomban is elmondtam, végre benyújtotta a miniszterek jogállásával kapcsolatos törvényt, ami egyébként azt jelzi, hogy mindezt alkotmánymódosítás nélkül is, illetőleg a minisz terekre vonatkozó munkajogi szabályok tekintetében akár alkotmánymódosítás nélkül is meg lehet oldani. Nem örülök azonban a következőknek. Sajnálom azt, hogy a kormány egy ilyen lépésre csakis az Alkotmánybíróságnak a nyomása alatt volt hajlandó lépni. Ehh ez a Fidesznek el kellett menni az Alkotmánybírósághoz, hogy megszüntesse azt a morálisan és jogilag is tarthatatlan gyakorlatot, hogy azok a miniszterek, akik saját maguk válnak meg pozíciójuktól, vagyis lemondanak, és ilyen az elmúlt évben három volt – B okros Lajos, Dunai és Szabó miniszter urak – , ezek hat havi végkielégítéssel távozzanak aközben, hogy ebből még az egyik miniszter képviselő is volt. Ez a szabály az előző kormány idején is élt, és elmondtam, hogy szégyen, hogy hat éve ez a politikai elit nem bírt magából, hogy úgy mondjam, kiizzadni egy olyan törvényt, amely a munkajogi viszonyokat ilyen módon szabályozza. Az előző kormánynak több képviselője nem úgy érezte, hogy ez egy kényszer, fölvenni ezt a hat hónapi végkielégítést, többen alapítványo knak ajánlották fel ezeket az összegeket. Éppen ezért azt gondolom, hogy helyre kellene állítani azt a helyzetet, amelyben a miniszter nem esik más megítélés alá, mint a többi munkavállaló, vagyis hogyha maga válik meg a posztjától, abban az esetben nem já r neki semmiféle hat hónapi pénz. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lezsák Sándor frakcióvezetőhelyettes úr is, MDF. Megadom a szót. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Vane még hazánkban becsülete a politikának akkor, amikor 2076ig titkosították az olajbotrány adatait? Sőt, legújabban a Katonai Biztonsági Hivatal főnöke 80 esztendőre záro lta a kecskeméti MIGrepülőgépbotrány, a fegyvercsempészési ügy összes aktáját. Szerkesztőségi álláspontot idézek a kecskeméti Petőfi Népe című megyei napilapból. A titkolódzás szánalmas módszerével, úgy tűnik, eljutottunk a demokrácia határához. A titkosí tás ugyanis általában a legsötétebb gyanúnkat igazolja, s azt sugallja, hogy odafönt már nem találtak más megoldást a mocskos ügyek eltusolásához. Mi idefenn vagyunk, itt a parlamentben, az ország legszebb munkahelyén. Tudomásul kell vennünk, hogy a válasz tópolgár a híradásokat, történéseket egymáshoz illeszti, és a korrupciós ügyeket, a robbantásokat, a rendőri vezetés váratlan és ideges lefejezését, az adóhivatal elnökének gyors távozását, az olajbotrányt, a titkosításokat ösztönös dramaturgiai érzékkel v onja össze, és a valós vagy vélt látványtól elborzad. Előbbutóbb minden vagyonnövekedésben korrupciót lát,