Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 16 (238. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár:
49 geotermikus energia energetikai célú hasznosítása során a felesleges hőterhelések megszűnjenek, s az energiapazarlás, a feleslegesen kitermelt geotermikus energiamennyiség csökkentésében legyen érdekelt a kitermelést végz ő. A bányajáradék csökkentésének indokául szolgálhat ezentúl a foglalkoztatási szempont is a foglalkoztatási költségek mértékéig. Szeretnénk biztosítani ugyanis, hogy a bányajáradékfizetési kötelezettség miatt ne növekedjen a munkanélküli bányászok száma. A szénhidrogének esetében a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásba vétele hazai viszonyok között szükséges és indokolt. S ezt kívánjuk elősegíteni azzal, hogy ilyen esetben a bányajáradékfizetés alóli mentesítést nemcsak a kőolaj, de a kísér ő földgázok esetében is biztosítanánk. Egyértelművé tesszük javaslatunkban, hogy a környezeti hatásvizsgálatra és környezetvédelmi engedélyre kötelezett bányászati tevékenység nem kezdhető meg a környezetvédelmi engedély nélkül, mely engedélyt a bányaválla lkozó azonban nem a bányatelek megállapítási eljárását megelőzően, hanem azt követően, de mindenesetre a feltárás és kitermelés megkezdése előtt köteles beszerezni. Az Alkotmánybíróság 1995ben hatályon kívül helyezte a bányászatról szóló törvény 26. §nak (8) bekezdését, amely garanciát biztosított a bányavállalkozások részére arra vonatkozóan, hogy a bányatelekben lekötött ásványi nyersanyagvagyon kitermelését utólagos védetté nyilvánítással ne akadályozzák meg. Indokolt, hogy ilyen esetekben a bányaválla lkozó kárát térítse meg az, akinek érdekében az utólagos védetté nyilvánítás történt. Ellenkező esetben súlyos érdeksérelem éri a bányavállalkozót, és teljes mértékben kiszolgáltatott helyzetbe kerül valamennyi bányavállalkozás. Például az is, aki az állam mal kötött koncessziós szerződést. A törvényi szabályozásnak lehetővé kell tenni azt is, hogy a bányavállalkozó többletkártalanítási igényét bírói úton érvényesíthesse. Ezt szolgálja képviselői indítványunk egyik paragrafusa. Végül pontosítottuk a bányafel ügyelet hatáskörébe tartozó feladatokat, valamint az idő közben befutott és indokoltnak bizonyult vélemények alapján módosítottuk a fogalommeghatározások egy kisebb részét. Tisztelt Képviselőtársaim! E törvénymódosítási javaslattal segíteni kívánjuk a joga lkalmazást, növelni kívánjuk a kockázatot vállaló bányászati tőkebefektetők jogbiztonságát, és hatékonyabb eszközökkel lehetetlenné szeretnénk tenni a bányászat területén működő feketeüzletek működését, illetve elősegíteni ezek mielőbbi felszámolását. Kére m a tisztelt Országgyűlést, képviselőtársaimat, hogy az általunk benyújtott törvénymódosítási javaslatot megtárgyalni, s a szükségesnek mutatkozó módosítási javaslatokkal együtt majdan elfogadni szíveskedjenek! Köszönöm szépen türelmüket. (Taps a kormánypá rti padsorokban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót T. Asztalos Ildikó államtitkár asszonynak, aki a kormány nevében nyilatkozik az indítványról. (19.00) T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár: Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr által elmondottakhoz egy pár gondolatot szeretnék fűzni. Hiszen a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapvető változásokat hozott a hazai bányaügyi szabályozásban. Az addig állam i monopóliumnak minősülő bányászati tevékenység végzését vállalkozási alapokra helyezte. Az állam tulajdonában álló ásványi nyersanyagok bányászatát koncessziós szerződés vagy hatósági engedély alapján az arra felkészült vállalkozások végezhetik. Az új mag yar bányatörvény beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hiszen
