Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 16 (238. szám) - A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - MIKLÓS LÁSZLÓ, a napirendi pont előadója:
44 Ennek megfelelően a Mol Rt. gázértékesítési működési engedélye egyebek mellett kimondja – idézem – , "engedélyes határozatlan időre kizárólag os jogot kapott a tulajdonában álló gázszállító vezetékrendszer és föld alatti gáztárolók kapacitásának hasznosítása révén, valamint az engedélyes fogyasztóinak ellátására szolgáló gázvezetéken földgáz értékesítésére, illetve szolgáltatásra." Ez azért van így, mert a működési engedélyek többek között a vonatkozó törvények bizonyos alaprendelkezéseit megismétlik és kihangsúlyozzák, hiszen az engedély jó alkalom arra, hogy megerősítsék az elsődleges jogokat és kötelezettségeket annak érdekében, hogy az engedé lyesek számára megfelelő jogbiztonság adódjék. Ezen, tartalmukban később csak igen korlátozottan módosítható működési engedélyekben megfontolt, körültekintő és bármely tulajdonos, illetve irányítási szerkezetben helytálló, a nemzetgazdasági és fogyasztói é rdekeket egyaránt figyelembe vevő kidolgozás szükséges. A törvényjavaslatban foglalt megoldás közvetett eszközökkel erősíti meg és emeli törvényerőre a tényleges helyzetet, és mondja ki azt, hogy a magyar gázrendszerben is, hasonlóan a villamosenergiarend szerhez, az úgynevezett kizárólagos vevő modelljét működtetjük. Igazán javasolt megoldás nem tökéletes és minden bizonnyal módosító indítvánnyal ezen szükséges javítani. Tudjuk, hogy a brüsszeli bizottság dolgozik azon, hogy az Európai Unió tagállamaiban e lőbb a villamosenergiaszektorban, majd a gázszektorban is liberalizálják a működési szabályokat. Enélkül ugyanis nincs egyesült európai gazdaság. Azt is tudjuk azonban, hogy ez hihetetlenül nehéz feladatot jelent és számos tagállamnak kifogásai vannak a m egvalósításra ajánlott, úgynevezett TPA, a harmadik fél hozzáférését biztosító, illetve lehetővé tevő rendszer gyors bevezetésével kapcsolatban. Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon számos ok miatt még jó néhány évig nem lehet ezt a rendszert sem a villamosenergiára, sem a gázra bevezetni. Azt is tudjuk, hogy egy ennél lényegesen könnyebb probléma megoldására, például a kőolaj- és kőolajtermékpiac liberalizálására, Portugália és Spanyolország a felvétele után 6 év átmeneti lehetőséget kapott. Minden bizonny al az uniós szabályok tagállamokban történő bevezetésére és rendszerbe állítása szempontjából nem a nálunk alkalmazott megoldásra a kulcskérdés. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 4. és 6. §ában a gázelosztó és csatlakozó vezetékek létesítésével kap csolatos anomáliák feloldása érdekében javasoljuk a törvény 14. és 15. §ának megfelelő bekezdéseit módosítani. A törvény 17. §ának módosításával a használatbavételi engedély kiadásának szabályait hozzuk összhangba a törvény más rendelkezéseivel. Azokon a területeken, ahol a Magyar Energia Hivatal még nem jelölt ki gázszolgáltatót, önkormányzati és egyéb vállalkozói közreműködéssel olyan gázelosztó vezetékek létesülnek, illetve létesültek, amelyet később ezt kijelölt gázszolgáltató különböző műszaki okok m iatt nem akar átvenni üzemeltetésre. A jelentős anyagi káron kívül, az önerős építéssel érintett település lakóinak súlyos érdeksérelme is tapasztalható. Tekintettel arra, hogy a törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a megépült gázelosztó rendszert cs ak gázszolgáltatható üzemeltethet, megalapozott követelmény, hogy a használatbavételi engedélyt a hatóság csak a gázszolgáltató kérelmére adja ki. A hatályos törvény 18. §a a gázszolgáltató vállalatokat véleményünk szerint kvázi hatósági jogokkal ruházza fel. Az előírás hibája az, hogy a terv felülvizsgálatát, mint a kétlépcsős engedélyezési tevékenység első lépcsőjét alkalmazva ez elvileg lehetőséget teremt a terv felülvizsgálata során a piac befolyásolására. Az előírás általunk javasolt módosítása nem cs ökkenti a gázszolgáltatók műszaki biztonsági feladatait és lehetőségeit, hiszen a későbbiekben rendelkezésükre álló meóátvétel során ez teljes mértékben biztosított. Végül a törvény 32. §ának (1.) bekezdése a bányafelügyelet műszaki, biztonsági hatásköré t, a gázszolgáltató olyan tevékenységére is kiterjeszti, amelyre a Műszaki Biztonsági Főfelügyeletnek van hatásköre. Ugyanakkor nem szabályozta a gázelosztó vezetékben bekövetkezett súlyos üzemzavarok és súlyos balesetek vizsgálatát, a gázelosztó vezetékek építésével összefüggő, építésfelügyeleti, munkavédelmi hatásköröket.
