Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 16 (238. szám) - A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - MIKLÓS LÁSZLÓ, a napirendi pont előadója:
42 Megkérdezem képviselőtársaimat: kíváne valaki felszólalni? Nincs jelentkező. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vit ára nem kerül sor. Az országgyűlési határozati javaslat elfogadásáról kedden délután döntünk. A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Miklós László és Szalay Gábor képviselőtársaink előterjesztését T/3109. számon, a gazdasági bizottság ajánlását pedig T/3109/1. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Miklós László képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. MIKLÓS LÁSZLÓ , a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A természet es monopolhelyzetben lévő közüzemi szolgáltatásokra a fejlett jogi szabályozással rendelkező államok is elismerik a speciális törvényi szabályozás szükségességét. Az Európai Unió egyes tagállamai a polgári jog, a gazdasági jog általános szabályaitól eltérő , speciális szabályozással igyekeznek a természetes monopolhelyzetben lévő vezetékesenergiaszolgáltatást, különösen a veszélyes gáz- és villamosenergiaszolgáltatást önálló törvényi szinten szabályozni. A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó speciális törv ényi szabályok intézményrendszere csak az adott állam közigazgatási szervezeti felépítésébe illeszthetően oldható meg. Így például Ausztriában, Németországban elsősorban tartományi szintű beavatkozásokat, közigazgatási hatásköröket alakítottak ki, míg más országokban ettől eltérő önkormányzati vagy állami szintű intézményrendszereket működtetnek az árképzés és áralkalmazás, a fogyasztóiigénykielégítés és a fogyasztóvédelem megfelelő érvényesülése érdekében. Nem volt könnyű helyzetben tehát az Országgyűlés, amikor a szociális piacgazdaságra történő áttérés keretében a bányászati, a gáz- és a villamosenergiaipari tevékenységek vállalkozási alapra történő helyezése érdekében a koncesszióról szóló törvény elfogadása után 1993ban megalkotta a földgáz kutatásár a, kitermelésére, csővezetéki szállítására, föld alatti tárolására is kiterjedő bányatörvényt, majd ezt követően 1994ben elfogadta a gázszolgáltatásra, valamint a villamos energia termelésére, szállítására és szolgáltatására vonatkozó törvényeket. Nem vol t egyszerű a feladat azért sem, mert a vezetékesenergiaszolgáltatás törvényi szabályozására az EUban még ma sincs általánosan elfogadott egységes modell. Sőt, van olyan tagállam is, ahol nincs törvényi szabályozás. Az említett szaktörvények és a végrehaj tásukra vonatkozó alacsonyabb szintű jogszabályok léte minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy – szemben az 1992. évi sikertelen kísérlettel – 1995ben az energiaszektor privatizációja sikeres volt. Tisztelt Ház! A gázszolgáltatásról szóló törvény kihirde tése óta eltelt két és fél év jogalkalmazási tapasztalatai, a jogszabályi környezet változásain túlmenően, a törvény módosítását indokolják, hogy a villamosenergiaiparhoz hasonlóan, törvényben rögzítsük a gázszektor működési modelljét. A törvényjavaslat e gyik legfontosabb eleme, hogy világos helyzetet igyekszik teremteni a gázszektor működési modelljében azzal, hogy törvényi szintre emeli, és ha közvetett eszközökkel is, a jelenleginél jobban kifejti azokat a szabályokat, amelyek szerint a rendszer működik . A földgáz kutatása és kitermelése a versenyszférába tartozik. A bányászati koncesszió keretében meginduló
