Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 16 (238. szám) - Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. LÖVEY LÁSZLÓ GÁBOR, a napirendi pont előadója:
38 Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor. Az országgyűlési határozati javaslat elfogadásáról holnap délután dönt az Országgyűlés. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tá rgyalása ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő megtárgyalása . Az előterjesztést T/3437. számon, a ki jelölt mezőgazdasági bizottság ajánlását pedig T/3437/3. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Lövey László Gábor úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. LÖVEY LÁSZLÓ GÁBOR , a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Há z! A közelmúltban elfogadott 1996. évi CVIII. számú törvény, valamint az állatvédelemről szóló, készülő törvény végrehajtásának feltételrendszere indokolja az 1993. évi CXIV. számú, az állattenyésztésről szóló törvény módosítását. Az ez évi CVIII. törvény a közrend és ezen belül a személy- és vagyonbiztonság védelmét állami feladatként határozza meg. Több más feladat között lehetőséget teremt a kormánynak arra, hogy kutyafajtákat minősítsen veszélyessé. Ma hazánkban nincsen szabályozva a kutyafajták kérdése . Az ebtenyésztés ma teljes mértékben egyesületekre, klubokra van bízva, így nincsen jogszabályban rögzítve az sem, hogy mely fajták elfogadottak Magyarországon. Tehát nincsenek elfogadott fajtaleírások, sztenderdek. Nem egyértelmű a kutyák tartós, egyedi megjelölése sem. Az elfogadott gyakorlat – a tetoválás – könnyen megmásítható. Az előbb említett 1996. évi CVIII. törvény olyan feladatokat rendel el, amelyek végrehajtásához minden kétséget kizáróan meg kell állapítani egy állat – adott esetben egy veszél yes eb – tulajdonosát. A képviselői önálló indítvány a gazdasági haszonállatokon túl a többi, gazdasági haszonszerzés céljából tartott állatfajt is beemeli az állattenyésztési törvény keretei közé, szabályozza ezek tenyésztését. Nemcsak a gazdasági haszoná llatok, hanem más állatfajok tenyésztésének is vannak – a közbiztonságon túl – egyéb, például közegészségügyi, környezet- és természetvédelmi, de gazdasági vonatkozásai is, amelyek szintén szabályozást igényelnek. Engedjék meg, hogy néhány szóval szóljak e zekről. Különböző állatfajoknál különböző, állatról emberre terjedő betegségek léteznek, amelyek szabályozott tenyésztés esetén könnyebben előzhetők meg, vagy eredetük könnyebben deríthető fel, és a fertőzési forrás könnyebben szüntethető meg. Nagyszámú ál lat tartása, tenyésztése esetén nagy a környezetszennyezés veszélye is, amely csak megfelelően szabályozott felügyeleti tevékenység esetén ellenőrizhető és szüntethető meg. Gazdasági szempontból előnyös lehet, hogy ezeknek az állatfajoknak, fajtáknak a ten yésztése is mezőgazdasági tevékenységnek fog minősülni, amely a tenyésztők, őstermelők számára kedvezőbb gazdasági, adózási megítélés alá esik. Az állattenyésztésről szóló törvény védi a hazai tenyésztőket. Rögzíti az állattenyésztői tevékenységi kör főbb szabályait, valamint az állami feladatokat. A törvény a tenyésztésszervezés fontos szerveinek ismeri el a tenyésztői szervezeteket és egyesületeket. Tevékenységük meghatározott körben történhet, illetve ehhez szerezhetnek jogokat, meghatározott feltételek megléte esetén. Ilyen a fajfenntartás vagy a törzskönyvezés.
