Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Az egyházak közvetlen állami támogatására jóváhagyott 1997. évi költségvetési keret felosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
196 a törvényjavaslat jogi szaknyelven egy ugyanolyan fügefalevél a magyar jogrendszerben, mint amilyen az eddigi számos intézkedése a kormánynak. Ígért valamit, de nem teljesített. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A magánszférára – kivéve a bankokat, pénzintézeteket – ez a törvényjavaslat nem terjed ki, az összeférhetetlenséget itt nem zárja ki. Majd ha meg fogják tenni a vagyonnyilatkozatukat, az é rdekeltségi nyilatkozataikat, akkor ki fog derülni, hogy miért tartózkodott a Magyar Demokrata Fórum ettől a törvényjavaslattól, mert ez valójában nem zárja ki a gazdasági összeférhetetlenséget, hanem felmentést ad a magánszféra számára. Önök nem támogattá k a Magyar Demokrata Fórumnak azt a módosító javaslatát, hogy ne csak igazgatósági tagságot, vagy felügyelőbizottsági tagságot ne viselhessen képviselő, hanem üzleti kapcsolatba se kerülhessen állami tulajdonban lévő társaságokkal. (Moraj, zajongás.) Nyilv ánvaló, hogy ennek is megvan az indoka, az összeférhetetlenség, ha képviselői függetlenséget biztosítja, akkor ezt az összeférhetetlenséget is ... (Moraj) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Figyelmet kérek, képviselőtársaim! DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Fel szeretném hívni képvselőtársaim figyelmét, hogy szintén nem támogatták a Magyar Demokrata Fórumnak azt a módosító javaslatát, hogy a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség ne csak a kezdetén és a végén történjen meg, hanem folyamatosan, évente, hogy valóban figyelemmel l ehessen kísérni a képviselőknek a vagyongyarapodását. (Moraj.) (20.10) És itt nem akarok kitérni még azokra a módosító javaslatainkra, amelyek valóban tisztává, világossá, átláthatóvá tették volna ezt a törvényjavaslatot. Miután ez nem történt meg, miután számos, jogilag igen vitatott megoldást szavazott meg az Országgyűlés kormánypárti többsége, mi a tartózkodásunkkal jeleztük azt, hogy ennek a kérdésnek a rendezését kívánjuk, támogatjuk, de a megoldásnak a módja annyira visszás és jogilag oly mértékben h iányos, hogy ezt támogatni nem lehetett. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztel Képviselőtársaim! Mielőtt megadnám a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, aki a Fidesz szavazatát indokolja, kérném, hogy indulatoktól men tesen hallgassuk a szónokokat. (Moraj. Dr.Orbán Viktor közbeszól: Miért?) Vagy esetleg előtte kiabáljuk ki magunkat. (Derültség.) Figyelmet kérek, képviselőtársaim! Kósa Lajos képviselő úré a szó. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Há z! Kedves ajándékkal lepte meg magát a kormánykoalíció ennek a törvénynek az elfogadásakor. Ezt az ajándékot azonban nem a Jézuska hozta, hanem az MSZPs és az SZDSZes képviselők saját maguknak, illetőleg különös tekintettel azokra a képviselőkre, akik sz emélyükben megtestesítik az általunk bírált, összeférhetetlenségi pozíciókat gazdasági szereplésükkel, számukra különösen kedves lehet ez az ajándék. A FideszMagyar Polgári Párt – mint önök tudják, hiszen leszavazták azt a javaslatot, amit mi előterjeszte ttünk – '94 őszén akkor, amikor meg próbáltuk valóra váltani az önök választási ígéretét. Önök pontosan tudják, hogy ennél sokkal szigorúbb és következetesebb törvény mellett volt nemcsak akkor, hanem most is. Önök nem szavazták meg a mi módosító indítvány ainkat, éppen ezért a FideszMagyar Polgári Párt véleménye szerint ez, az összeférhetetlenségi törvény egy álságos törvény. Nem szól másról, mint arról, hogy most már önök sem tudják elviselni azt a helyzetet, hogy immár lassan három éve annak, hogy megígé rték, hogy ez lesz az első törvények egyike, amit a parlament elfogad a választási kampányban; erről beszéltek önök, de az nyilvánvalóan nem történt meg. Most már valamit tenni kellett. Azt lehet mondani, hogy kipipálták ezt a feladatot, azonban ez sem rej ti el azt, amiről már korábban beszéltünk, hogy a parlamenttől a társadalom nem ezt a törvényt várja.
