Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Deutsch Tamás (Fidesz) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Egy be nem tartott ígéret" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
139 Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném tájékoztatni arról, hogy a panaszbizottság eddig 34 döntést hozott, tudomásom szerint a Kisgazdapárt panaszával is foglalkozott, és egy ilyen ügyben is orvosolt ez a "sóhivatal" már, amit ugye – ön így nevezte, ezt a bizottságot. Ezen túl pedig azt gondolom, hogy a munkásparaszt forradalmi kormány megnevezése, ez akkor volt, a történelmet nem kéne visszamenőleg meghamisítani, foga djuk el, hogy ez a név akkor így hangzott el, ez volt a hivatalos név, a történelem így örökítette meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) Deutsch Tamás (Fidesz) - a művelődési és közoktatási miniszter hez - "Egy be nem tartott ígéret" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Deutsch Tamás úr, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a művelődési és közoktatási miniszternek, "Egy be nem tartott ígéret" címmel. A minisz ter úr távollétében, ha a képviselő úr elfogadja, az államtitkár úr válaszol. Igen, megadom a szót Deutsch Tamás képviselő úrnak. DEUTSCH TAMÁS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Sajátos dramaturgiai helyzetben én is a Magyar Rádiót érintő ügyben szeretnék kérdést intézni államtitkár úrhoz. A kérdés a Magyar Rádió külföldre irányuló műsorszolgáltatásának költségvetési támogatásával van összefüggésben. A Magyar Rádió – talán köztudottan, talán kevésbé közismerten – kilenc nyelven sugár oz külföldre irányuló műsorokat, illetve van egy műsora, a Szülőföldünk című műsor, amit anyanyelven, magyar nyelven sugároz, gyakorlatilag öt földrészre jut el különböző technikai megoldásokkal ez a műsor. Én azt hiszem, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni az oly sokat emlegetett euroatlanti integrációs szempontjaink figyelembevételével a Külügyminisztérium által elfogadott európai kommunikációs stratégia végrehajtása szempontjából sem azt a tényt, hogy a Magyar Rádió ezekkel a műsoraival nagyon nagymérték ben járul hozzá az országpropagandához, a minél sikeresebb Magyarországkép kialakításához. A jogi helyzet az, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 149. §ának (2) bekezdése kötelezettségként állapítja meg, hogy a külföldre irányuló adások t ámogatásáról az éves költségvetési törvényben kell dönteni. Nem azt mondja, hogy arról, hogy ade pénzt az Országgyűlés erre a műsorra vagy nem, hanem arról, hogy mennyi pénzt ad. Van a Magyar Rádió esetében olyan kérdés, ahol a támogatás adásáról vagy nem adásáról lehet dönteni – ez a rádió művészegyütteseinek költségvetési támogatása – , itt ilyen alternatíva nincs, itt valamilyen támogatást kéne adni. A költségvetési törvény előkészületei során ezen műsorszolgáltatás támogatási igényeként 484 millió forin tot jelölt meg a Magyar Rádió, ezt a támogatást nem kapta meg, és az Országgyűlés nem szavazta meg a készüléküzembetartási díjak felosztásának azt a változatát, ahol a korábban hatályos összeghez képest nagyobb összeget kapott volna a rádió. A kérdésem az , hogy hogyan mulaszthatta el a kormány, illetve a kormánytöbbség ezen törvényi kötelezettségének a teljesítését, a külföldre irányuló műsorszolgáltatás támogatását. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megadom a szót Szabó Zol tán államtitkár úrnak.