Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Bejelentés helyettes válaszadó személyének elutasításáról - Dr. Mészáros Gyula (KDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Kiket támogat az E-hitel?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP):
136 tisztában voltak vele, hogy a Holder Bank azon nal felmondja a hiteleket, és ezzel kétvállra fekteti ellenfelét, ami eddigi pereskedéseivel nem sikerült neki. Tovább, hogyan asszisztálhatott ehhez a Bankfelügyelet? Kérdezem államtitkár urat, hogy lezártnak tekintie ezt az ügyet a pénzügyi kormányzat, és tesze valamit, ha igen, mit, a törvényesség helyreállítására? Figyelemmel várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Akar László államtitkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt azzal szeretném kezdeni, hogy ön a 3446. számú interpellációjában föltette lényegében ezt a kérdéskört, vagy ennek a nagyon nagy részét. az arra adott választ a tisztel t Ház elfogadta. Az abban adott válaszban azonban világossá tettem a végén, hogy jelenleg úgy látjuk, hogy a független bíróságnak kell dönteni. Január 10én lesz a következő tárgyalás. Azt is mondtam a válasz végén, hogy ezt közbülső tájékoztatásként kérem kezelni, amit akkor válaszoltam. (14.30) Tehát ebből következik, hogyha a bíróság döntött, akkor értelemszerűen a bíróság döntése után esetlegesen vissza kell arra térni, hogy a különböző szereplőknek milyen felelősségük van. Hát nyilván való, nekünk arr a kell visszatérni, ahol állami szereplők vannak. Ha a bíróság döntése ilyet nem vet föl, akkor természetesen ezt nem kell megtenni. Ami az alapkérdését illeti, itt ugye egy hitelviszonynak két oldalán vannak szereplők. Az egész Ehitel konstrukció arról s zól, hogy aki a hitelt fölveszi, az legyen olyan, amiről beszél. Természetes magyar magánszemély, tehát azok, akik akarják a privatizációt elősegíteni. Arról természetesen nem lehet rendelkezni, hogy aki a hitelt adja, az is természetes magyar magánszemély legyen, mert hát a bankrendszer nem ilyenekből áll. Tehát minden előírás természetesen a hitelfelvevőre vonatkozik. Ebből következőleg a bankokra nézve ilyen előírás nincsen. Legfeljebb az van, hogy olyan banknak lenni, aki úgy megköti a megfelelő szerződ éseket a jegybankkal, tehát jogosult ilyen hitel nyújtására, de nyilván ott értelmetlen lenne mondjuk külföldi bankokat vagy egyáltalán nagybankokat kizárni ebből a folyamatból. Ha viszont azok bankok, akkor a bankvilághoz hozzátartozik, hogy követeléseket lehet adni, venni, és ugye azt is szeretném aláhúzni, hogy itt hitelről van szó, ahol nem egyszerűen csak odáig tart a dolog, hogy aláírják a dolgot, hanem menet közben is ugye kellő biztosíték kell a banknak arra, hogy a hitel utáni törlesztést és kamato kat fizetni fogják. A továbbiakat a viszontválaszban fogom kifejteni. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Egyperces viszontválaszra megadom a szót dr. Mészáros Gyula képviselő úrnak. DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP) : Tisztelt Államtitkár úr! Most elvonatko ztatva a konkrét esettől, ez rendkívül veszélyes és precedens értékű gyakorlatot teremt, mert ugye adva van egy külföldi cég, kinéz magának egy jól prosperáló magyar vállalkozást, megnézi, hogy vane Ehitel tartozása. Ha igen, elmegy a bankba, megvásárolj a az Ehitelt, felmondja azonnal az Ehitelt a magyar vállalkozóknak, és ezzel gyakorlatilag felszámolás történik és megszerzi azt a céget. Tehát ezért nem tudom elfogadni ezt a gyakorlatot, és azt nem tudom megérteni, ha már a Mezőbank eladta, ezt hogyan fogadhatta vagy hogyan hagyhatta jóvá a Bankfelügyelet. Kérem továbbra is államtitkár urat, hogy ne csak a bíróságra, mert az elhúzódhat két évig is, mire ebből döntés születik és addigra, hogy úgy mondjam, visszafordíthatatlanná válik a helyzet. Hanem
