Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Bejelentés helyettes válaszadó személyének elutasításáról - Dr. Pusztai Erzsébet (MDNP) - a belügyminiszterhez - "Van-e igazságos és törvényes megoldás a gázrészvények kiadásában?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
130 igazságtalan, hiszen jogtalan anyagi előnyökhöz jutnak a nagytelepülések az ilyen döntés következtében, és jogtalanul hátrányba kerülnek azok a t elepülések, ahol sokat fordítottak a beruházásra, lényegesen többet, mint amennyit visszakapnak lakosságarányosan. Az volt a kérdés, hogy létezhete igazságos és törvényes megoldás ebben a kérdésben. Én azután érdeklődnék – mert erre még nem kaptunk válasz t – , hogy ebben a törvényben, államtitkár úr, nem szerepel olyan kitétel, hogy az önkormányzatoknak megyénként vagy régiónként kell többségükben nyilatkozni. Ez a törvény arról szól, hogy az érintett önkormányzatoknak nyilatkozniuk kell, és ha az egész ors zágra értelmezzük a törvényt, akkor azt mondhatjuk, hogy kellő határidőre az érintett önkormányzatok több mint fele nyilatkozott arról, hogy beruházásarányosan kéri az összeget. Kérdezem államtitkár urat: vajon miért nem volt értelmezhető a törvény, így er re a három megyére is? Hol található meg a törvényben az a kitétel, miszerint megyénként vagy gázszolgáltatónként kellene vagy kellett volna nyilatkozni az önkormányzatok többségének? Várom válaszát. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Vi lágosi Gábor belügyminisztériumi államtitkár válaszol. Megadom a szót. DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Valóban már sokadszor került elő ez a téma itt a parlamentben, és úgy tűnik, hogy képtelenek vagyunk egymást meggyőzni saját álláspontunkról. Tény az, hogy itt született egy törvény 1995ben, ami a villamosközművek és a gázközművek után az önkormányzatokat megillető részvények juttatásáról szólt. A törvény – véleményem szer int – világos és egyértelmű rendelkezést tartalmazott a gázközművek részvényeivel kapcsolatban is, és ezt már tegnap a napirend előtti felszólalásomnál idéztem, de most ismét kénytelen vagyok ezt megtenni: "Amennyiben az érintett települési önkormányzatok több mint fele '97. november 30áig másként nem állapodik meg, a vagyonrészt a települési önkormányzatok részére az 1995. január 1jei lakosságszámuk arányában kell kiadni." A törvény tehát választási lehetőséget adott az érintett önkormányzatoknak, hogy v álasszanak. (Dr. Pusztai Erzsébet: Melyikeknek?) Lehetővé tette, hogy megállapodjanak az őket megillető vagyonrész megosztásáról. Ez a törvény 1995. július 13án jelent meg a Magyar Közlönyben, tehát közel öt hónap, négy és fél hónap állt rendelkezésre ahh oz, hogy az érintett önkormányzatok nyilatkozzanak. A statisztikák mutatják, hogy 938 önkormányzat volt erre jogosult, ebből, ugye, 719 nyilatkozott is. A számokat még egyszer: 938ból 719 nyilatkozott. Ebben a három megyében, ehhez a régióhoz tartozóan it t valóban a 173 jogosultból összesen 65 nyilatkozott. Öt régióból egy régiónál volt, ahol ezek a mulasztások tapasztalhatók, a másikaknál nem. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Nem beszélhetünk véleményem szerint jogtal anságról, csak így dönthetett a kormány. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Egyperces viszontválaszra megadom a szót dr. Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ön nem értette, vagy nem akarta megérteni a kérdésemet. Egészen pontosan azt kérdeztem: mondja meg nekünk a törvény melyik paragrafusa szól úgy, hogy gázszolgáltatónként érintett önkormányzatok vagy megyénként érintett önkormányzatok.
