Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Rusznák Miklós (KDNP) - a népjóléti miniszterhez - "Mit ér egy kormányhatározat, ha a sátoraljaújhelyi kórház csődbe kerül?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter:
123 Köszönöm szépen, elnök asszony, a szót. Bizony nehéz kimondani ezt a "Sátoraljaújhely"t, aki nem ott lakik. Igen tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ismeretes, a kórházak egy része súlyos anyagi körülmények között vergődik, csőd felé közeledik. A Népjóléti Minisztérium a kormány utasítására az önhibájukon kívül eladósodott kórházak számára konszolidációs pályázatot írt ki. (13.40) A pályázati lehetőség azon kórh ázak számára nyílt meg, melyek adóssága meghaladta az éves költségvetésük öt százalékát és vállalták a pályázattal járó teljes átvilágítási eljárást. A sátoraljaújhelyi kórház is elindult a pályázaton. Az átvilágítást a Népjóléti Minisztérium felkérésére k ét kft. végezte 1996 nyarán. Az átvilágított véleménye szerint a kórház adósságállománya 1995. december 31én 128 millió forint volt. Erre az összegre tettek konszolidációs javaslatot a Népjóléti Minisztérium felé. Néhány napja az Országos Egészségbiztosít ási Pénztár utasítására a BorsodAbaújZemplén Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól megjelent két munkatárs a kórházban, és ott az ő vizsgálatuk alapján az Egészségügyi Pénztár 51 millió forintban állapított meg a konszolidációs összeget. A kórház vezetés e a kórház működési költségeit nem tudja tovább csökkenteni, csak a betegek és az ott dolgozók rovására. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által 51 millió forintban megállapított konszolidációs összeg a kórház jelenlegi adósságának felét sem teszi ki , így ezt a vezetés nem tudja elfogadni. A konszolidációs összeg 51 millió forint marad. A kórház a továbbiakban működésképtelenné válik, mert a szállítók eddig is csak a konszolidáció lehetőségére való tekintettel hitelezték meg a kórháznak a gyógyszert. A kórház vezetése a kórház működésképtelenné válása esetén nem látja biztosíthatónak, sőt megoldhatónak a térség 168 ezer lakosának megfelelő egészségügyi ellátását. A térség betegei és az ott dolgozók iránt érzett aggodalmam miatt az alábbi kérdéseket tes zem fel miniszter úrnak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár miért nem a Népjóléti Minisztérium által elfogadott konszolidáció alapján kívánja rendezni a kórház adósságállományát? Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár miért nem közölte (Az elnök poha ra megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) az intézményekkel, milyen elvek alapján akarja végrehajtani a konszolidációt? Végül pedig ki a felelős a térség betegeinek ellátását illetően, ha az újhelyi kórház működőképtelenné válik? Várom válas zát. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Kökény Mihály népjóléti miniszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter : Köszönöm a szót, elnö k asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Először is arról szólnék néhány szót, hogy önhibájukon kívül kerülteke kórházak nehéz helyzetbe. Számos elemzés készült ennek a tisztázására. Valóban, az egyenlőtlen finanszírozás szerepet játszott a gondok ki alakításában, de azért a menedzsment hibái, a működési költség terhére végzett beruházás is felelőssé tehető azért, hogy számos kórház likviditási gondokkal küzdött. A kormány szándéka tavasszal – ahogy ön mondja – megfogalmazódott egy kormányhatározatban, ezt követte a helyzetelemzés és a forrásfeltárás. És a kórházi adósságcsökkentési programot pedig nem a Népjóléti Minisztérium és nem is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár határozta meg, hanem a magyar Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi ala pjainak 1996. évi pótköltségvetéséről szóló törvényben, és nem csupán az összeget határozta meg, hanem részletesen meghatározta az adósságrendezésnek a szabályait is. És az Országos Egészségbiztosítási Pénztár eszerint jár el. Ami Sátoraljaújhelyet illeti. A sátoraljaújhely városi kórház '95ben 610 millió bevételt kapott, szeptember 30án a lejárt szállítói tartozásállomány 71 millió forint volt, ami a bevétel 12 százalékát képezi, és a törvény értelmében a működési előleg összegét az intézmény köztartozás a nem képezhette, csak a szállítói tartozás. Tehát ilyen értelemben úgy gondolom, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak az ajánlata a szállítói adósságállomány 80 százalékának a rendezését
