Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
104 Az előbbiekben Karakas képviselőtársam említette a kakukkfiókát, ugye a szövetkezeti tulajdont, illetve ingyenes vagyonszerzést. Úgy gondolom, hogy itt a vegyes rendelkezések között az, ho gy a helyi önkormányzatok mellett szövetkezetek is kaphassanak térítés nélkül állami vagyont – persze kormánydöntés alapján, kivételes esetben – , ez megint nagyon nehezen indokolható, és egyébként a társadalmi igazságosság elvének sem felel meg. (11.40) U gyanis a szövetkezet – és itt hallottuk, hogy két cégről van szó, tehát a Ringa Húsipari Részvénytársaság, valamint a Gemenc Gabona Rt.ről van szó – , a Ringa esetében mintegy 50 fő szövetkezett arra, hogy ezt a vagyonkezelést, majd később pedig az oszthat atlan vagyonba való helyezés alapján tulajdonába vegye a Ringa Húsipari Rt.t, amelynek – csak úgy megjegyzem – körülbelül 2,5 milliárd forint a vagyonértéke. 50 főről beszélt, na most a Ringa Húsipari Rt.nek, utánanéztem, közel ezer beszállítója van, mos t kérdés, hogy az az 50 pontosan az, ahol ezt a fajta pozitív diszkrimánicót meg lehet tenni, mi van a másik 950nel. A Gemenc Gabona Rt.nél nem tudom, hogy mennyi oda a beszállító, de valószínűleg többszöröse, mint ahányan erre szövetkeznek. Önmagában vé ve azt mondhatom, hogy: na, ti voltatok az ügyesebbek, előbb jutott eszetekbe az ötlet, ez bizonyos szempontból versenyelőny, talán el is lehetne fogadni. Nekem ennél nagyobb problémám van azzal, hogy mind a két cég – és itt nagyon kérem szocialista képvis előtársaimat, gondolják végig még egyszer javaslatukat – kiválóan működik. A Ringa Rt. és a Gemenc Rt. is nyereséges cég. Ha jól tudom, több százmillió forint nyereséggel fog zárni ebben az évben. Az iparágban – akár a gabonaipar, akár a húsipar – kőkemény verseny van jelen pillanatban. Jelentős befektetők érkeztek és valószínűleg érkeznek a közeljövőben, komoly tőkeemelés történik mindkét iparágban, és azt őszintén el kell mondanom, hogy a vagyonkezelés – természetesen feltételezem, hogy maga a szövetkezet nem elkezelné a vagyont, hanem rendesen működtetné, de mind a két cég esetében jelentős tőkeemelésre van szükség, ami készpénzt jelent. A Gemenc Gabona Rt.nél – a véleményem szerint – körülbelül 5600 millió forintra tehető készpénzben az a szükséges for gótőkeigény, amit jelen pillanatban külső finanszírozók, tehát hitelből finanszíroznak, de azáltal, hogy a gabonaárak ennyire megemelkedtek az elmúlt időben, a Gemenc Gabona Rt. hitelképessége olyan szempontból romlott, hogy kevesebb gabona felvásárlására van jelen pillanatban lehetősége, lévén, hogy a tőkéje nem emelkedett az elmúlt időszakban. Tehát emiatt szorul jelentős készpénztőkeemelésre. A Ringa Húsipari Rt.nél körülbelül 300400 millió forintról van szó, nagyon aggasztónak tartom, hogy ugye itt a javaslat az, hogy mind a két cég fel nem osztható szövetkezeti vagyonba kerüljön, a pénzügyi befektetők és a szakmai befektetők egyaránt nem tudnak mit kezdeni a szövetkezettel. Ott, ahol az egy tag egy szavazat elve érvényesül, ott nem tud semmilyen form ában külső pénzügyi befektető, befektetési társaság vagy éppen szakmai befektető belépni, mert őneki is egy szavazata marad. Utánanéztem, itt hivatkozás történt a dán szövetkezetekre, miután a gazdasági bizottsági ülésen is sokat vitattuk ezt a témát, azót a telefonon érdeklődtem mind Dániában, mind Hollandiában, hogy hogy is működnek ott ezek a vertikális szövetkezetek, és gondolom, a választ ön is nagyon jól tudja, kivétel nélkül mindenütt részvénytársasági formában. Tehát nem szövetkezeti formában működte tik az adott feldolgozóüzemet, hanem részvénytársasági formában. Én ezt javasolnám, tényleg kellő megértést, konstruktivitást mutatva, gondolják végig még egyszer ezt a javaslatukat! Azt, hogy legyen preferencia, azzal egyetértek, de magát a két vállalkozá st versenykörnyezetben, profitorientált módon kell működtetni, ha önök azt akarják, hogy ezek a cégek valóban az ott élő termelők érdekeit hosszú távon képviseljék. Az nem lehet cél, és persze érzelmi oldala is van, hogy én tulajdonosa vagyok egy feldolgoz óüzemnek, ahova én beszállítok, de a cég továbbra is nem vonatkoztathat el attól, hogy az
