Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - Dr. Sümeghy Csaba (Fidesz) - a népjóléti miniszterhez - "Hátrányos helyzetű állampolgárokról való gondoskodás" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár:
1907 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Sümeghy Csaba úr, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a népjóléti miniszternek. Ha a kép viselő úr elfogadja, kérdésére az államtitkár úr fog válaszolni. (Dr. Sümeghy Csaba: Igen.) DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nemrégiben az alkotmányozással kapcsolatban az MSZP meghatározó körei a szociális á llam fogalmát vetették föl. Ezzel szemben nem mondok újat, ha megállapítható, hogy Magyarországon a lakosság több mint 50 százaléka létminimum alatt él; és aki efölött van, azok is olyan rétegek, amelyeknek az esélyegyenlősége az igazi, jobb élethez nagyon minimális. Azonban nem ezekről a rétegekről szeretnék itt szólni, hanem azokról az elesett emberekről, a kisnyugdíjasokról, a mozgáskorlátozottakról, szellemi, testi fogyatékosokról, akiknek a helyzete még ennél is katasztrofálisabb és tragikusabb. Én úgy gondolom, hogy a szociális állam emlegetése mellett a jelenleg hatályon lévő kormánynak komoly, átgondolt intézkedéseket kell tenni, hogy ezeknek a rétegeknek az életszínvonalát, életkörülményeit és helyzetét javítsa, mert a jelenleg tárgyalt 1997. évi kö ltségvetési törvénytervezet, úgy gondolom, hogy nem alapozza meg, és nem teszi optimistává a társadalmat a tekintetben, hogy az infláció olyan mértékben csökkenne, amely a javulásokat eredményezné, vagy a reálkereset olyan mértékben nőne - vagy legalábbis állna meg a csökkenése , ami a helyzetük javítását eredményezné. Ezért tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy a népjóléti kormányzatnak milyen elképzelései vannak azokkal a rétegekkel kapcsolatban, amelyek ma már a lehetetlenség határán élnek. Vá rom válaszát. (Taps az ellenzékiek oldalán.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kérdésre Kökény Mihály államtitkár úr válaszol. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Attó l tartok, hogy két perc alatt nem fogok tudni kimerítő választ adni. Tisztelettel javaslom, hogy esetleg a kérdését interpelláció formájában tegye meg, akkor több adatot tudok elmondani a Ház nyilvánossága előtt. Hozzáteszem azt is természetesen, hogy nagy on sok társunk hátrányos helyzetben van; természetesen ezeket a hátrányhelyzeteket különböző okok idézik elő, és meggyőződésem az, hogy minden hátrányhelyzetet egyedi mérlegeléssel kell kezelni, egységes biztonsági háló, országos sztenderdek sokat segíthet nek, de mindent nem oldanak meg. Az esélyegyenlőség érvényesítését törvényben biztosított jogok, szolgáltatások segítik elő, de ezekkel a mértékekkel nem vagyunk elégedettek, és ezért szeretnénk még ebben a ciklusban az Igazságügyi Minisztérium, Népjóléti Minisztérium közös gondozásában egy esélyegyenlőségi törvényt előterjeszteni, amely pontosan elsősorban az egészségkárosodott társaink érdekében bizonyos jogokat és érdekeket határozottabban fogalmaz meg az eddigieknél. Az előterjesztés késedelmének az oka azonban az, hogy keressük, hogy hogyan lehet többletforrást biztosítani az egészségkárosodott polgárok támogatása érdekében. Egyébként a jelenlegi rendszerekben is nagyon sok polgártársunk kap segítséget. Én nem szeretnék hosszú felsorolást adni, de milli ókra rúg azoknak a száma, akik szociális szolgáltatást, mozgáskorlátozottak közlekedési támogatást, létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben átmeneti segélyt, lakásfenntartási támogatást és így tovább kapnak. Ami pedig az 1997. évet illeti, e gyetlen adat fér még ide: a szociális normatívát a költségvetés 42 milliárdról 56 milliárdra emeli. Tudom, hogy jobb lenne többel. Ennyire van lehetőség. Ez is mutatja