Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 7 (207. szám) - A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP):
988 DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP) : Mélyen tisztelt Elnök Ú r! Igen tisztelt Képviselőtársaim és a kormány általam nagyon tisztelt jelen levő Képviselői! Késői óra van, úgy látszik, nekem ez jut osztályrészemül az utóbbi időben, viszont úgy gondolom, hogy az a nyugalom, ami most itt a Házban van, az lehetőséget fog biztosítani részemre, hogy a gondolataimat igen rövidre összefogva és a lényegüket kipoentírozva tárjam önök elé. Kérem, sajnálattal kellett megállapítanom, hogy ebből a törvényjavaslatból is ugyanaz a megítélésem szerinti torz állami mentalitás tükröződi k ki, mint amelyet 1990 óta tulajdonnal kapcsolatos jogalkotásunkban több ízben kellett tapasztalnom. Kérem, a Magyar Köztársaság jogállam. Ezt a magyar alkotmány egyértelműen deklarálja. Az alkotmány 2. §a alkotmányszinten kötelezővé teszi mindenki számá ra, így a törvényalkotók számára is azt, hogy tartsuk be az alapvető emberi jogok diszkriminációmentes tiszteletét, és tényleges gyakorlatát garantáljuk. Mit jelent ez az adott törvény vonatkozásában? Kérem, szeretnék rámutatni arra, hogy a magyar alkotmán yosság pusztán olyan esetekben ismeri el a tulajdonszerzést, és akkor biztosít neki a tulajdonost megillető védelmet, hogyha az az alkotmány 13. §ában rögzítettek szerint jön létre, mármint a tulajdon. És ebben az esetben ez alatt azt értjük, hogy a polgá ri jog, a polgári törvénykönyv által ismert szerzési formák valamelyikének eredményeként. Ennél a törvényjavaslatnál - sajnos - azt az olvasatot kaptam kézbe, amely isteni adományként, kvázi "deus ex machina"ként ad bizonyos szervezeteknek tulajdont. Mégh ozzá nem olyan módon, ahogy ezt a többi jogalany számára lehetővé teszi. Mit értek ez alatt? Kérem, addig, ameddig egy polgár vagy a polgárok bármely társasága, csoportja úgy szerezhet tulajdont, ahogy ezt a polgári törvénykönyv leírja, tehát vásárol, cser él s a többi, s a többi, addig ebben a törvényjavaslatban azt látom, hogy az emberek egy bizonyos csoportja, méghozzá olyan csoportja, amelyik politikai célok elérése végett vagy kivívása végett gyűlt össze és fogott össze, az ilyen csoportnak olyan privil egizált helyzete lenne az emberek többi csoportjával szemben, hogy míg a többi csoport, például a Tudományos Akadémia tagsága vagy a falusi legelők közössége és lehetne sorolni ezt tovább, csak a polgári törvénykönyvben írt módon szerezhetnek tulajdont, ad dig a politikai csoportosulásnak valamilyen teljesen indokolatlan és érthetetlen pozitív diszkriminált, előnyös helyzetet óhajt biztosítani ez a javaslat. Ugyanis ezek az alkotmány és a tárgybani egyéb törvények előírása ellenére juthatnak tulajdonhoz. Úgy , ahogy ezt a javaslat leírja és törvényerőre szándékozik emelni. Kérem, szeretném, hogyha a dolgok lényegét egy kicsit megvizsgálná az igen tisztelt Országgyűlés. Mit is értünk az alatt a szó alatt, hogy tulajdon? Tessék elővenni a polgári törvénykönyvet! Egyértelműen meghatározza azt a bizonyos három elemet, amely a tulajdon ismérvét meghatározza: birtoklás, használat, rendelkezés. A birtoklás és a használat természetesen számomra is elfogadható a pártok vonatkozásában. Ezzel szemben a rendelkezési jog, m agyarul, más szóval az lehetőség, az a jogosítvány, hogy más jogalany akaratától függetlenül eladhatja, elajándékozhatja vagy örökítheti, ahogy ezt a polgári jog ismeri, szerintem teljesen értelmetlen és céltalan ennek a törvénytervezetnek a vonatkozásában . Kérem, a magyar alkotmány alapján létrehozott törvények meghatározzák, hogy a pártok milyen anyagi jellegű juttatásban részesülhetnek. Ezt a szavazatok arányában írja elő a hatályos jog. Természetes, ez egy alaptézis. Én a magam részéről nem látom annak a lehetőségét, hogy más, bújtatott formákban további anyagi eszközöket rendelkezésére bocsássunk az emberek politikai célú szerveződéseinek, összefogásainak. Mert vannak az embereknek más jellegű társas kapcsolataik is. Vannak tudományos, vannak szórakozt ató, vannak sportkapcsolataik. Miért nem merül fel az, hogy az emberek sportkapcsolatai társaságainak adjon a magyar ország, a magyar parlament bizonyos gazdasági javakat?
