Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 7 (207. szám) - A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz):
979 jogállamiságra jellemző, lassan kiépültnek látszó vagy mondható rendszere is. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a jobb oldali padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ha m ár a fegyveres szervekről beszélünk, én úgy gondolom, hogy a fegyveres szervekre jellemző a világos, egyértelmű, rövid fogalmazás, parancskiadás, és ez a vitatott törvényjavaslat is, azt hiszem, nagyon rövid kis törvényjavaslat. Tisztelt Országgyűlés! Mega dom a szót Gyuricza Béla képviselő úrnak, Fidesz. Őt követi Pálfi Dénes képviselő úr a KDNPből. DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban a törvényjavaslat egy rövid, és azt hiszem, hogy az indoklás ánál is megfelelő tömörséggel és rövidséggel lehet néhány gondolatot szólni, sőt azt hiszem, hogy szükséges is, hiszen Sebők képviselőtársam a honvédelmi bizottság üléséről röviden elmondta, azonban egy dolog ott is felvetődött. Nevezetesen: az államtitkár úr a bevezetőjében említette, hogy nem kellemes egy éppen szeptember 1jével életbe lépő törvénynél szeptember 2ával, kormányzati kezdeményezéssel egy módosítást beadni. Ha ezt a gondolatot megfogjuk, akkor egy picikét talán érdemes róla szólni, mi is tö rtént. Szeretném tisztelt képviselőtársaimat tájékoztatni nagyon röviden arról, hogy a törvénytervezet tárgyalásakor a parlamenti pártok különböző módosító indítványokat adtak be, és egy konszenzust próbáltunk meg elérni, természetesen figyelembe véve a sz akmai szervezeteket, érdekképviseleti szervezeteket, és így született egy kompromisszum. A kompromisszumnak a lényege az volt, hogy 55 éves kor, és mindenki elmegy nyugdíjba. No most május és szeptember között sem a rendőrségnél, sem a pénzügyőrségnél, sem a határőrségnél, honvédségnél nem történt akkora - és a többi szervezetnél sem, elnézést kérek, tűzoltóknál, nemzetbiztonsági, illetve titkosszolgálatoknál , nem történt olyan jelentős változás, hogy itt történt volna az a nagy csoda, ami a törvénymódosí tás indoklásaként szerepel; nevezetesen, hogy körzeti megbízottak nem lesznek a községekben. Több oldalról meg lehetne közelíteni a kérdést, ebben a késő esti órában, külön ezzel nem akarok foglalkozni, de én azt hiszem, hogy nem ez a megközelítése a törvé nymódosításnak. Ezt a bizottsági ülésen is elmondottuk - és elmondottuk azt is kisebbségi vélemény formájában , hogy tényleg egy szerencsétlen dolog egy kompromisszumon alapuló törvény elfogadását követően alig két nap múlva beadni egy módosító indítványt , hogy elnézést, de módosítani kellene ezt vagy azt a jogszabályt. Ugyanilyen gondolkodásmóddal holnap, holnapután újra be lehet adni, és akármelyik pontját a törvénynek módosítani lehet. A második megjegyzésem a törvénymódosítással kapcsolatban. Így, ahog y ez a szöveg van, a FideszMagyar Polgári Párt részéről elfogadhatatlan. Ha el tetszenek olvasni a törvényjavaslatot, akkor felvetődik a kérdés, tessék megmondani azt, hogy meddig hosszabbítja meg a miniszter a szolgálati időt, és milyen követelmények tel jesítése a döntő. Hiszen a hatpárti egyeztetések alkalmával - és az előttem felszólaló képviselőtársam is hangsúlyozta - az egyik alapvető gond éppen az volt, hogy a törvény vegyen figyelembe három alapvető dolgot. Az egyik: olyan testületekre szól ez a t örvény, ahol speciális jogviszonyok alapján van munkaviszony, elnézést, hogy ezt a szót használom. Következésképpen ez jusson kifejezésre a törvényben. Ez részben kifejezésre jut abban, hogy egy meghatározott idő után az átlag nyugdíjkorhatár előtt elmehet nek, és kifejezésre jut abban, hogy bizonyos beosztásokban olyan szakmai követelményeket kell teljesíteni, amelyet ha nem teljesített az illető - és elnézést kérek minden tisztelt, összes körzeti megbízottól , de azt hiszem, hogy a döntő nem ez, hanem azo k a beosztások, amelyeket valakinek be kell tölteni ahhoz, hogy a szakaszparancsnokból mondjuk egy vezérkarifőnökhelyettes lehessen, vagy országos parancsnok, amely azt jelenti, hogy különböző
