Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 7 (207. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VEÉR MIKLÓS (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár:
972 Tisztelt Ház! Az MSZPSZDSZkormány a foglalkoztatáspolitika megújítását, a s zociális párbeszéd kiteljesítését, a gazdasági szerkezetváltásban vesztes polgártársaink gondjainak enyhítését ígérte. E mostani kormány hivatalba lépése óta megéltük, hogy az állam kivonult a foglalkoztatáspolitika finanszírozásából, megosztotta, lejáratt a, és efféle törvényjavaslatokkal gúnyolja ki az érdekképviseleteket, még a késő kádári időkhöz képest is elképesztő mértékben centralizálja a közigazgatást. Kizárólag hatalmi szempontok alapján szakmailag teljesen indokolatlanul keveri össze a demokrácia és a bürokratikus irányítás technikáit, zavarja össze a szolgáltató és a hatósági funkciókat. Az új és újabb átszervezések, a létrehozott és jelek szerint létrehozandó új stallumok, államtitkári posztok, miniszteri jogosítványok talán ideiglenesen csillapí tani fogják az étvágyát, ám aligha szolgálják a munkanélküliség és a foglalkoztatáspolitika problémáinak megoldását. Kiss Péter úr mindezt a Magyar Köztársaság Országgyűlésének jóváhagyásával kívánja megtenni. A FideszMagyar Polgári Párt ehhez nem adja a nevét. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Veér Miklós úrnak, Magyar Szocialista Párt. (19.00) VEÉR MIKLÓS (MSZP) : Alelnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Képvis előtársaim! Igazán röviden szólnék, két percben, hisz itt negatívumként hallottuk azt, hogy a törvény gyakori módosítása tulajdonképpen micsoda hátrány, vagy micsoda gondot jelent, holott nekem az a véleményem, hogy éppen a piacgazdaságnak a lényege, hogy amikor a társadalom és a gazdaság kapcsolatát nézzük, igazából az ennek való megfelelést segítjük azzal, hogyha annak a feltételeit törvényben is megpróbáljuk követni, és segíteni ennek az érvényesülését. Az, hogy aztán ez az egyén szintjén hogy jelentkezi k, természetes dolog, hogy ez az üzemen belüli munkaerőgazdálkodásnak a fontossága, és az a lényege. És a Munkaerőpiaci Alap körüli, most felélénkített vitához hadd tegyem hozzá, hogy ez is tulajdonképpen az előbbi gondolatnak a része, mert mindaz, ami a z egyén - és most az egyént kiterjesztve , az ember mint munkaerő és a munkafeladat közötti szinkron megteremtését szolgálja, azok most egy kalapban vannak, egy alapban, mégpedig a Munkaerőpiaci Alapban vannak. Tehát a Foglalkoztatási Alap, a Szolidaritá si Alap, a Szakképzési, a Rehabilitációs és akkoriban még a Bérgarancia Alap is. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Több képviselő nem jelezte felszólalási szándékát. Megadom a szót Hét hy Lajos államtitkár úrnak. Időközben látom, hogy két képviselő is megnyomta a gombot. Államtitkár úr kíváne szólni előttük? (Dr. Héthy Lajos válaszol: Igen.) Igen. Megadom a szót államtitkár úrnak. DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár : Kös zönöm szépen, elnök asszony. Tulajdonképpen a vitában elhangzottakra a módosító indítványokról történő szavazás előtt kívánunk reagálni. Én itt csak egyetlen dologra térnék most ki. A mai napon - azt hiszem - nagyon konstruktív vita folyt, számos olyan hoz zászólás hangzott el, amelyekben olyan dilemmák is felmerültek, amelyek bennünket is foglalkoztatnak, és amelyekre próbáljuk a megoldásokat megtalálni. Ilyenek voltak Surján László képviselő úrnak, Tóth Tihamér képviselő úrnak a hozzászólásai. Kicsit értet lenül álltam szemben Mádi László képviselő úr hozzászólásával, amiből az derült ki, hogy mondjuk, nem szereti a kormányt - ez rendjén való; nem szereti a foglalkoztatáspolitikánkat - ez is rendjén való; nem szereti azt a tripartizmust vagy érdekegyeztetést , amit művelünk - ez is rendjén való. De el kellene döntenie, hogy mit vár tőlünk. Ugyanis szemünkre hányja azt, hogy csúfot űzünk az érdekegyeztetésből, a tripartizmusból, miközben a tényleges helyzet az, hogy ez a törvény és különösképpen az érintett rés zei, tehát amelyek a munkaerőpiaci önkormányzattal
