Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 10 (198. szám) - A Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság között a baráti kapcsolatok és együttműködés alapjairól szóló, Budapesten, 1994. december 7-én aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
97 Megadom a szót SzentIványi István államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán emlékeznek arra, hogy 1994. decemberében az EBESZ vagy akkor még EBEÉnek nevezett csúcstalálkozó alkalmából került sor a két elnök, Göncz Árpád és Nazarbajev találkozójára, amelynek során aláírták ezt a fontos szerződést, amely a baráti kapcsolatokról szól. Ebben a szerződésben valójában a két állam kapcsolatainak minden területe bele van foglalva. Azzal a perspektívával, hogy mind a gazdasági kapcsolatok, mind a politikai kapcsolatok eredményesen fejlődjenek. Ez egy olyan kapcsolat számunkra, amely már most is, aktívumot biztosít a gazdaságban. Tehát az eredményesen fejlődő kivitel és a forgalom nagyobb része Magyarország ról származik. Van esélyünk arra, hogy jelentős érdekeltségeket tudjunk szerezni ebben az országban, ezért alapvető érdekünk fűződik a szerződés megerősítéséhez. A kazah fél ezt a szerződést már megerősítette, de az életbe léptetéséhez kell az önök egyetér tése is. Kérem, hogy értsenek egyet a határozati javaslat megerősítésével. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Írásban senki nem jelezte hozzászólási szándékát. Megadom a szót Varga Mihály képviselő ú rnak, Fidesz. (17.50) VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány percre igénybe vegyem a türelmüket és államtitkár úr szavai után én is néhány kiegészítést fűzzek a magyarkazak szerződés történetéhez. Hadd emlékeztessem önöket mindjárt arra, hogy Kazakisztán is azon országok között volt, amelyeknek függetlenségét a Magyar Köztársaság az elsők között ismerte el a világon 1991. december 26ai kormánynyilatkozatában. (Közbeszólás: Hangosabban!) Emlékeztetni szeretnék arra is, hogy Kazakis ztán és Magyarország két olyan ország, ahol regionális missziója működik nagykövetségként ezeknek az országoknak: Budapesten olyan kazak nagykövetség működik, amely az egész keleteurópai régió képviseletét ellátja, sem Varsóban, sem Prágában, sem máshol, sem Szófiában nem működik ilyen nagykövetség, csak és kizárólag Budapesten. Ugyanilyen nagykövetségünk működik Almatiban, a volt, exAlmaAtában, amelynek felállítását a kormány 1993. április 22én rendelte el, és amelynek megnyitására 1994 februárjában ke rült végül sor. Hadd emlékeztessem önöket arra is, hogy ezek a kölcsönös diplomáciai látogatások, cserék, szerződések megkötése folyamatos volt 1992 óta, több alkalommal került sor kormányszintű látogatásra is a két ország között. Legutóbb éppen Horn Gyula miniszterelnök úr járt Kazakisztánban, és valóban 1994 decemberében került sor Nazarbajev elnök úr látogatása kapcsán ennek a szerződésnek az aláírására. Szeretnék arra is emlékeztetni, hogy a két ország kapcsolata nem pusztán ebben merül ki, hiszen 1996. augusztus 16án rendeztek Magyarországon először kazak napot, éppen választókörzetemben, Karcagon, ahol egy egész napos rendezvénysorozat keretében kulturális, művészeti és egyéb rendezvények megtartására került sor. Szeretnék arról is néhány mondatot szó lni, hogy élt köztünk egy olyan tudós ember, nevezetesen Mándoky Kongur István docens, aki a középkeletázsiai nyelvek nagy kutatója volt, és aki ennek szentelte egész életét, oly mértékben, hogy 1992. augusztus 20án, mielőtt elhunyt, kérte hogy Almatiba n helyezzék végső nyugalomra, és ma Almatiban van az a sír, amelyet különös gondossággal ápolnak mind a kazakok mind az odalátogató magyarok.
