Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 7 (207. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
960 Az előterjesztést T/2839. számon, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság a jánlását T/2839/1. számon kapták kézhez. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adok szót a következő sorrendben, kérném, hogy az emelvényhez fáradjanak, illetve készüljenek a felszólalásra: dr. Bernáth Varga Balázs úr, Független Kisgazdapárt, szólásra készül őt követően Csapody Miklós úr, Magyar Demokrata Fórum, őt követi Tóth Tihamér úr, Magyar Demokrata Néppárt. Megadom a szót Bernáth Varga Balázs úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének. DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A napirenden folyó T/2839. számú előterjesztés lényegében a jelenlegi foglalkoztatási helyzetben nagyon fontos, és időszerű is az 1991. évi IV. törvény módosítása. A törvényjavaslat több fontos területet érint. Utal arra, hogy a Munkaerőpiaci Alap önkormányzati jellegű irányításával nagyobb beleszólási lehetőséget kapnak a társadalmi partnerek a munkaerőpiaci folyamatokba, az alap eszközeivel történő célszerű gazdálkodásának a befolyásolására is. A munkaerőpia ci szervezet korszerűsítésével megszűnnek a felesleges irányítási szintek. A munkaerőpiaci szervezet feladatainak eredményesebb ellátására irányuló törekvés látható az előterjesztés szerint. Az új testület megszervezésével azonban az én megítélésem szerin t a valóságos önkormányzati jellegű irányítás nem valósul meg. A módosítás a munkanélküliek széles körét érinti. Változnak a munkanélkülijáradék megállapításának szabályai, az öregségi nyugdíjminimumhoz igazodóan rugalmasan változik a munkanélkülijáradék alsó, illetve felső határa. Egységessé válik irányában a járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt. A foglalkoztatást elősegítő támogatások közül a képzés szabályai változnak lényegesebben, és két új támogatási forma kerül bevezetésre: a munkah elyi megőrzés támogatása s a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása. Vajon ezeknek a módosításoknak milyen hatásai lesznek, tudnake kedvező hatást gyakorolni a munkaerőpiacra? A törvény 1991. március 1jei hatálybalépése óta már több mint tíz módosítást megért. Meg kell mondani, hogy ez a módosítás sem tekinthető koncepcionálisnak. Nem látni benne azokat az elemeket, amelyek az eltelt időszakban nyilvánvalóvá váltak, vagy változást igényelnének. Ilyen például a munkaerőigénybejelentés és a mun kaerőközvetítés szabályainak kidolgozása és a támogatási rendszer továbbfejlesztése. Üdvözölni tudnám, ha hamarosan egy átfogó törvénymódosítás készülne, mivel az eltelt öt év során elég sok tapasztalat gyűlt össze e témakörben, időszerű lenne áttekintésü k után az átfogó törvénymódosítás benyújtása. Most vegyük sorra a módosítás lényegesebb pontjait. A törvényjavaslat a foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezetét a jelenlegihez képest átalakítja. Az Érdekegyeztető Tanács feladatai megváltoznak, az Országos Munkaerőpiaci Tanácsot felváltja egy új testület, a Munkaerőpiaci Alap irányító testülete. Egyidejűleg a megyei munkaügyi tanácsok feladatai is módosulnak. Megítélésem szerint fontos előrelépés az, hogy mind a Munkaerőpiaci Alap irányító testülete, min d a munkaügyi tanácsok vonatkozásában törvényi szinten került sor annak szabályozására, hogy ki lehet a tagjuk, és a testületek miképpen működnek, döntéseiket hogy hozzák meg. Azonban az alap nem kerül önkormányzati jellegű irányítás alá itt sem. A Munkaer őpiaci Alap önkormányzati jellegű irányításával a társadalmi partnerek szerepe ténylegesen nem fog nőni, és nem gyakorol kedvező hatást a munkaerőpiaci folyamatokra. Álláspontom szerint a törvényjavaslat helyesen ismeri fel, hogy a képzési támogatás rend szerén változtatni kell. A foglalkoztatási törvény jelenlegi szabályai szerint a képzésben részt vevő
