Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 7 (207. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- ésTőkepiaci Felügyeletről szóló... - CSIHA ANDRÁS (MSZP):
954 Először az írásban előre jelentkezett képviselőkn ek adok szót, a következő sorrendben: Csiha András úr, Magyar Szocialista Párt, és szólásra készül Rott Nándor úr, a Független Kisgazdapárt részéről. Kérném, hogy az emelvényhez fáradjon ki Csiha András képviselő úr! Megadom a szót. CSIHA ANDRÁS (MSZP) : El nök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk lévő három törvényjavaslat közül én egyhez kívánok hozzászólni, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslathoz. Alapvetően, általános je llemzőként elmondható, hogy az adott törvénytervezet követi a pénzügyi szektor fejlődésével kapcsolatos kihívásokat, és törekszik a pénzintézeti tevékenység biztonságának a megerősítésére. A tervezet sok szempontból korszerű, és célként tűzi ki az európai csatlakozásunk lehetőségét megalapozó kötelezettségvállalásaink teljesítését a pénzügyek vonatkozásában. Ugyanakkor ezek a pozitívumok bizonyos esetekben az egyes szereplőknél negatívumként - vagy legalábbis túlzott szigorúságként - érvényesülnek. A törvén yjavaslat például az engedélyezés és szankcionálás körében igen szigorú szabályok megállapítására törekszik. Jelentősnek ítélhető a pénzügyi intézmények életében az állami felügyelet beavatkozása, mind a tevékenység, mind a szervezeti kérdések vonatkozásáb an. A tervezet egyes pontjai előrelépést jelentenek a korábbi szabályokhoz képest azzal, hogy a nem egyértelmű szabályokat egyértelműsíti, illetve a felesleges korlátokat elhagyja. Engedjék meg, hogy ezután a hitelintézeteket egy csoportjával kapcsolatban, a szövetkezeti hitelintézetekkel kapcsolatban és az őket érintő kérdésekről szóljak pár szót. A takarékszövetkezetek - amelyeknek a száma mintegy 280 - körülbelül 1600 településen vannak jelen az országban, a legnagyobb hálózattal rendelkeznek. Jóllehet n em a tőkeerős és nagy pénzintézetek közé tartozik, de azt hiszem, szerepük abban a vonatkozásban, hogy a lakossághoz legközelebb vannak, nem elhanyagolható. A takarékszövetkezetek szempontjából jelentős előrelépés, hogy csaknem valamennyi tevékenységet vég ezhetik, ha a személyi és technikai követelményeknek megfelelnek. Előrelépésnek tekinthető a biztonságos működés megteremtésével kapcsolatban, hogy a törvény kötelezővé teszi a takarékszövetkezetek integrációhoz való csatlakozását. Szintén erénye a törvény javaslatnak, hogy törvényi szinten először találkozhatunk annak meghatározásával, hogy egy takarékszövetkezeti integrációval kapcsolatban mi az alapvető elvárás. Ugyanakkor egykét olyan probléma, amely a törvényjavaslat szakemberekkel történő megvitatása során is felmerült, ezek a következők. Elég súlyos kritériumnak, feltételnek ítélik meg a saját tőke, tehát a minimumtőke négyszeresének a megemelését, még abban az esetben is, hogyha figyelembe veszünk bizonyos inflációs hatásokat, tehát hogy ezek is bele vannak kalkulálva. Amennyiben a tőke minimálértéke - ez a négyszeres emelés - megmarad a törvényjavaslatban, akkor érdemes megvizsgálni, hogy esetleg a határidőben talán valamiféle kedvezményt kellene biztosítani a törvényben. Ezt szüksé gesnek tartanánk. A másik ilyen súlyos terület, ami úgy fogalmazódott meg, hogy túlzott szigorúságot tükröz: ezek a vezető állású személyekkel kapcsolatos alkalmazási követelmények. Például nem teljesen érthető, hogy a takarékszövetkezetek igazgatóságainak , felügyelőbizottsága elnökének a megválasztásához miért kell előzetes bankfelügyeleti engedély akkor, amikor a szövetkezeti törvény általános előírásaival ez ütközhet. Itt valójában szükségesnek és indokoltnak látszik a törvényjavaslatnak és a szövetkezet i törvénynek a szigorú összevetése, és a kettő között valamiféle egyértelmű kapcsolat megteremtése. A szövetkezés jellegéből következik az is, hogy azt vetették fel fő problémaként, hogy amennyiben az igazgatóság elnökének javasolt személyre, illetve a fel ügyelőbizottság elnökének személyére előzetesen kérnek a felügyelettől engedélyt, és ha a szövetkezeti választások során egy
