Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 1 (206. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és elnapolása - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
910 részletesebben is indokolt megmagyarázni azt a véleményemet, amit elöljáróban a múlt héten már megfogalmaztam. Legelsősorban azt kell leszögezni, hogy attól, mert univerzális bankrendszer t akarunk, nem biztos, hogy feltétlenül következik az, hogy összevont felügyeletekre van szükség. Tehát látni kell az okokozatokat. Európában, mint akkor is jeleztem, nem az az általános, hogy összevont felügyelet van, hanem az a rendkívüli, hogy összevon t a felügyelet. Lehet így is jól csinálni egyébként, lehet úgy is jól csinálni. Tartalmi kérdések döntik el alapvetően a szabályozás hatékonyságát. Az univerzális bankrendszernek elsősorban az időbeli ütemezését és a konkrét technikai lépéseit azonban már ezen állapotban tisztázni kellene, konkretizálni kellene, sokkal jobban a jelenleginél. Azt gondolom, hogy egy ilyen típusú, az egész bankrendszert és az egész pénzügyi szférát érintő szabályozásban nagyon nagyfokú stabilitásra, körültekintésre van szükség az érdekelt szereplők megfelelő bevonásával. A legnagyobb veszélyt - és ez az értékpapír- és a bankfelügyeleti összevonásban is megnyilvánul - abban látjuk, hogy a politika egyre jobban behatol ebbe a pénzügyi szférába, és ennek a felügyeletnek az összevo nása is azt eredményezi, hogy a felelősségek, konkrét szabályozási felelősségek elkenődnek, és egy sokkal nagyobb, áthatolhatatlanabb szervezetben fognak megjelenni; és ez semmiképp nem szolgálja az ellenőrizhetőségnek és az átláthatóságnak a követelményét . Egy óriási pénzügyi konglomerátum jön ezáltal létre, amelyet egy összevont felügyelettel nem biztos, hogy kellőképpen tudunk hatékonyan felügyelni, annál is inkább, mert - mint elöljáróban vagy korábban utaltam már rá - a két piac, tehát az értékpapírpia c és a banki szféra működési elvei, működésigyakorlati tapasztalatok, döntési mechanizmusai jelentősen különböznek. Nyilvánossága, döntésmechanizmusai jelentősen különböznek. Mindenképp fontosnak tartom azt elmondani, hogy a felügyeletek összevonásával eg y olyan óriási apparátus jön létre, amely megintcsak működési oldalról problémákat jelent. Ez egy mintegy 300 fős apparátus lenne, ami azért lehet, hogy nyugati viszonylatban gyakori, mert nyugaton a bürokráciák, sajnos, még erőteljesebbek. De azt gondolom , magyar viszonylatban mindenképpen nagynak mondható - és nem biztos, hogy ez a nagyság a hatékonyság követelményét kielégíti. Működhet jól - vagy legalábbis jobban - egy összevont felügyelet, ha ennek működésbeli feltételeit elöljáróban már kellően tisztá ztuk. Ez azonban nem történt meg. Itt több huzavona történt ennek az előkészítésnek a kapcsán, mind a miniszterelnök, mind Pénzügyminisztérium és gazdaságadminisztratív szinten többször fordult a kocka. Ebből adódóan konkrétan ennek a döntésnek, tehát az ö sszevont felügyelet és az ebből fakadó következtetések levonására - sajnálatos módon kevés idő telt el, amíg ez nagyjából konkretizálódott. És ennek következtében mi nem pusztán vagy nem elsősorban a formai okok miatt - tehát amit elöljáróban elmondtam, az on formai okok , hanem az előkészítetlenség miatt elsősorban nem látjuk ilyen módon a felügyelet összevonásának indokoltságát. És ennek, attól tartunk, hogy részben személyi okai vannak, részben egyéb politikai okai, amelybe egészen pontosan nem látunk be le. Tehát azt gondolom, hogy ebben a szférában sokkal körültekintőbben kellene eljárni, és azt gondolom, hogy a politikai befolyást sokkal kevésbé szabadna megengedni. Az a két szabályozási javaslat, amely a 7. § (1) bekezdésében a miniszterelnökhöz javaso lja telepíteni azt a döntési jogkört, amely az összevont felügyelet elnökének a kinevezéséhez kapcsolódik, illetve az a szabályozás, amelyik a 7. § (3) bekezdésének d) pontjára jelenti, amelyben azt mondja ki, hogy a tevékenységével - mármint az elnök tevé kenysége - a felügyelet működését veszélyezteti, ez utóbbi szabályozás egy olyan gumiparagrafus, amelynek a kapcsán a felügyelet elnöke nem élvez igazából autonómiát, hiszen bármikor leváltható az adott politikai vezetés kényekedve szerint. Azt gondolom, ha mi évtizedekre tervezünk és az Európai Unióban gondolkodunk, és a jövő évszázadban is működőképes törvény koncepcióját akarjuk megfogalmazni, akkor a politikának a beavatkozását a tőzsdei értékpapírpiaci, hitelintézeti területre
