Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 1 (206. szám) - Csépe Béla (KDNP) - a népjóléti miniszterhez - "Miért maradt el a hadirokkantak magyarországi találkozója?" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
854 összehangoltan képes fellépni ezen megbetegedések visszaszorítása érdekében. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Az interpelláló képviselő úr a miniszteri választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ? Kérem, szavazzanak! Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 149 igen szavazattal, 60 nem szavazattal és 7 tartózkodással elfogadta. Csépe Béla (KDNP) - a népjóléti miniszterhez - "Miért maradt el a hadirokkantak magyarországi találkozója?" címmel ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Csépe Béla úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője interpellációt nyújtott be a népjóléti miniszterhez: "Mi ért maradt el a hadirokkantak magyarországi találkozója?" címmel. Csépe Béla képviselő úré a szó. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetsége kezdeményezte, hogy az idén, a millecentenárium évébe n megrendezésre kerüljön hazánkban a hadirokkantak, a hadigondozottak első világtalálkozója. Több minisztérium, politikai szervezet nemes szándéknak minősítette a kezdeményezést, mely véleményem szerint is az. Honfoglalásunk 1100 éves jubileumi ünnepségsor ozatába beillett volna egy ilyen találkozó, melyre a hazai résztvevőkön kívül elsősorban a világháborúktól sokat szenvedett keleteurópai térség hadirokkantjai, hadiárvái jöttek volna el. Nemcsak ezeknek az embereknek a megbecsülése, hanem a környező népek megbékélése is elősegíthető lett volna egy ilyen rendezvény által. Miután a szervezők eszmei támogatást kaptak, a Pénzügyminisztérium konkrét ígéretet is tett arra, hogy az idei - tehát 1996. évi - költségvetésben erre majd fedezetet fog biztosítani. Kés őbb ezt visszavonták. Az idei költségvetés tárgyalásánál az általunk benyújtott módosító indítványt - mely a pénzügyi támogatást erre megteremtette volna - a parlament többsége elutasította. Az ügy ekkor még nem veszett el teljesen. Mivel a hadirokkantak saját maguk semmiképpen nem tudják a költségek fedezetét biztosítani, más források után néztek. Így került az ügy a Népjóléti Minisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványhoz. Ennek kuratóriuma - tudomásunk szerint - meg is szavazott bizonyos t ámogatást. Azonban ez mégsem realizálódott. Az ügyet magas közjogi méltóságok is támogatták, a fővédnökök között szerepeltek volna. A támogatók között voltak a parlamenti pártokat képviselő közismert személyek is. Mivel a találkozón bizonyára szóba került volna a hadirokkantak sanyarú helyzete, felmerül az a kérdés, hogy nem ezért futotte zátonyra ez a sokak által nemesnek minősített kezdeményezés. Emlékezetbe idézem, hogy a korábbi parlamenti ciklusban elfogadott utolsó törvény a hadigondozottak áldatlan helyzetét kívánta rendezni. Ebben szerepel az is, hogy a hadiárvák egyszeri, 50 ezer forintos, egy összegű térítésben részesüljenek. Ez mind a mai napig nem történt meg. Az említett törvény egyéb okok miatt is módosításra szorul. Tudomásunk szerint dolgozn ak rajta, azonban még mindig nem került a parlament elé. Az érintett emberek, akiknek mindenképpen kijár a társadalmi megbecsülés, idősek, ezért minden késedelem egyre szűkíti azok körét, akikkel még törődni lehet. Ezért ezen a területen a késedelem súlyos bűn és erkölcsi felelősség, mely a kormányzatot terheli.
