Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 1 (206. szám) - Mádi László (Fidesz) - a népjóléti miniszterhez - "Miért nem tesz meg mindent a kormány az allergiás betegségek visszaszorítása ügyében?" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
852 hogy tudju k, hogy a parlagfű virágpora csak az egyik, ám tán a legveszélyesebb allergén anyag, az állampolgárok ha nem is feltétlenül a bőrükön, de a szemükön, orrukon, tüdejükön érzik, hogy milyen komoly a baj. Azt is érzik egyúttal, hogy az eddigi kormányzati csel ekvés a megelőzésre, a parlagfű módszeres, elsősorban a virágzást megelőző irtására mennyire nem hatékony, mennyire nem elégséges. Bár az önkormányzatok egyre többen ismerik fel a bajt, de meggyőződésem szerint a parlagfű teljes kiirtása, ami a hollandokna k körülbelül 3 év alatt sikerült, csak összehangolt, szervezett, megfelelően reklámozott és anyagilag ösztönzött formában lehet csak eredményes. Kérdéseim ezek után a következők: Egy: elégségesnek ítélie a kormány a rendkívül passzív és felelőtlen magatar tását? Kettő: a jövő évi költségvetés tervezésének az időszakában milyen pénzösszeget szán a kormány és hogyan kívánja ösztönözni az önkormányzatokat az időbeni és módszeres irtásra? Nem feledve azt, hogy az állampolgárok és a kórházak milyen óriási és egy re növekvő kiadásokat fordítanak az egyébként gyógyíthatatlan betegség tüneteinek kezelésére. Három: egyéb eszközökre gondolva mivel tudja biztatni a kormány az embereket a jövő évi helyzet kapcsán? Tisztelettel várom miniszter úr válaszát. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Szabó György népjóléti miniszter úr válaszol. SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által f elvetett kérdés valós és komoly problémát feszeget, és természetesen igaz, amit említett, hogy az allergiás megbetegedések, köztük a virágporok által kiváltott túlérzékenység bizony nagyon komoly gondokat okoz. Tudjuk, hogy a lakosságnak mintegy 815 száza léka szenved valamilyen könnyebb vagy súlyosabb allergiás megbetegedésben. És hát az is igaz, hogy területtől és életkortól függően ezen személyeknek 5090 százaléka allergiás a parlagfűre, 4070 százaléka pedig a pázsitfűre. És hát azt is el kell ismerni, hogy rendelkezünk olyan adatokkal is, amelyek azt mutatják, hogy bizony elég költséges beavatkozás az allergiás megbetegedéseknek a gyógyítása. Ha csak a gyógyszerköltségeket nézem, akkor azt kell elmondanom, hogy a 11 antiallergiás gyógyszer vonatkozásáb an évente mintegy másfél milliárd forintot kell fordítani az Egészségbiztosítási Pénztárnak. Én készséggel elfogadom azt is, ami az interpellációjában bírálatként elhangzott, hogy mind ez ideig talán nem történt meg minden annak érdekében, hogy azok a hely i önkormányzati, egyéni, csoportos kezdeményezések kellőképpen összefogásra kerüljenek, amelyek a parlagfű és az egyéb gyomnövények, káros gyomnövények kiirtására vonatkoznak. Arról szeretnénk tájékoztatni képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy ez év nyá r elején minisztertársaimmal, munkaügyi miniszterrel, környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel és a belügyminiszterrel közösen egy felhívást adtunk ki az önkormányzatok számára, amelyet megkapott mind a 3200 önkormányzat, és az ÁNTSZek és a mun kaügyi központok számára is. Ez a felhívás tartalmazta egyrészt annak a lehetőségét, annak a bemutatását, hogy az önkormányzatok alkossanak olyan rendeletet, hiszen ez az ő jogkörükben, hatáskörükben van, amely a parlagfű elterjedésének, illetve kiirtásána k a szabályozását, visszaszorítását szolgálja. Ezen túl felhívtuk arra a figyelmet, hogy miután majdnem minden településen jelentős számú munkanélküli van, a közhasznú munka keretében, amelynél a költségek 70 százalékát a Munkaerőpiaci Alap fedezi, lehető ség van arra, hogy az önkormányzatok közmunkát, közhasznú munkát szervezzenek a parlagfű és egyéb gyomnövények kiirtására. Arra is számítottunk, hogy amennyiben jövedelempótló támogatáson lévőkből szervezünk akciót, akkor az az 50 százalék, amely a jövedel empótló támogatás esetében az önkormányzatokat terheli, azt nem kell tulajdonképpen megfizetni, illetve a Munkaerőpiaci Alap ezt a további 50 százalékot az
