Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 1 (206. szám) - Margaret Reid, az ausztrál parlament szenátusának elnöke és kísérete köszöntése - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - JUHÁSZ GÁBOR (MSZP):
812 általuk számított közötti rés növekszik, s egzakt elszámolás helyett politikai alku irányába visz, ami szerencsétlen megoldás és pontatlan is. Az Állami Számvevőszék jelentésének 1. oldalán rögzí ti: “Az ellenőrzés körülményei 1992 óta minden esztendőben rendhagyóak voltak.” Úgy hiszem, megállapíthatjuk, hogy a tbköltségvetés elfogadása is rendhagyó volt. Hiszen, ahogy azt Szigeti György képviselőtársam is említette, az eredeti javaslatot, amit a tbönkormányzatok beterveztek, azt csaknem háromnegyed évvel később tárgyalta a Ház. Tehát megállapíthatjuk, hogy valamennyi akkori prognózis már idejét múlta. Volt egy T/464. számú külön kormányjavaslat, amit aztán a Pénzügyminisztérium visszavont. Végül: jelentős mennyiségű és komoly tartalmi változásokat okozó önálló képviselői indítványokkal fogadta el az Országgyűlés a javaslatot. A Bokroscsomag stabilizációs intézkedései, döntései alapozták meg a költségvetés elfogadását, melynek voltak akkor előremu tató tartalmi elemei. Ilyen volt a járulékalapszélesítés, ilyen volt a betegszabadság megváltoztatása a táppénzkiadások csökkentésének céljából, s ilyen volt a szolgáltatások térítésköteles igénybevételének bevezetése néhány esetben. A törvényhozá sban akkor is élénk vita kísérte a változtatási szándékok konkrét megnyilvánulásait, majd az alkotmánybírósági döntések ezek jelentős részét megsemmisítették. Ez egyrészről azonnal megkérdőjelezte a költségvetés tarthatóságát, másrészt azonban arra indítot ta a kormány képviselőit, hogy kössenek megállapodást az önkormányzatokkal a hiány maximalizálásának 10 milliárd forint körüli tartására, elkerülendő egy pótköltségvetés készítését. Ezzel párhuzamosan kiadásmérséklő intézkedések és a járulékkinnlevőség beh ajtásának erősödése volt tapasztalható. Meg kell jegyeznem, hogy a megállapodást sem a kormányzati, sem az önkormányzati fél nem tartotta be maradéktalanul. Elmaradtak tehát a reform értékű lépések, az alapok bevételei nem fedezték a kiadásaikat, és az ell átások színvonala sem javult. 1995. év végén az egészségügyi intézményekben 10 milliárd forint körüli adósságállomány halmozódott fel, amelynek több mint a felét öt intézmény produkálta. További probléma, hogy a nagy szállítói tartozások miatt a legnagyobb beszállítók felé feltornyosult a tartozás, amely az ő likviditásukat kedvezőtlenül befolyásolja. Azt hiszem, ez az a helyzet, amiről Juhász Pál képviselőtársam azt állította, hogy közvetlen válsághelyzet. Az általam elmondottakból is kitűnik, hogy rendkív ül súlyos és feszítő volt a finanszírozás problémája 199495ben. Az ÁSZ jelentése a bevételek kiesésén túl és a kiadások növekedésén túl három problémát is érint. A társadalombiztosításra is érvényes és vonatkozó költségvetési előírások eltérések nélkül e gyértelműen nem alkalmazhatók és tarthatók be. Hiányoznak a vonatkozó, csatlakozó, speciális szabályozások. Másik ilyen: vitatott a beruházási tevékenység szabályozása. Sajátos módon a Házban nyilvánosságot is kapott, hiszen az MDNP frakciója támadást indí tott ez ellen. Ugyanakkor érdekesnek tartom, hogy a nyugdíjbiztosító tételes cáfolatát elfelejtették nyilvánosságra hozni. Én ezt javaslom megtekinteni mindenkinek. A vitatott tevékenységek közé sorolnám a világbanki - ehhez kapcsolódó - hazai kiadásokat i s. A harmadik ilyen: a behajtási tevékenység bevezetése és ennek ösztönzésére fordítható összeg. Ez két formában is, százalékos arányban és konkrét összegként lett megfogalmazva, ami rövid fejszámolás után is ellentmondásos helyzetet eredményez. Leszögezhe tő, hogy minden erőfeszítés ellenére lassan épül ki a számítógépes informatikai rendszer. Ez akadályozza a tartozásadatok állományának pontos kimutatását, s esetenként erőn felüli feladatokat ró az ott dolgozókra. Az évközi, jelentős átcsoportosítások elle nére a finanszírozásnak - a bázisprognózis változásán túl - több bizonytalansági faktora is volt. Egyik ilyen: az esetfinanszírozás és a közalkalmazotti státus ellentmondása. A másik ilyen: az évközi béremelés forrásának bizonytalansága. Harmadik: a biztos ító a megelőzés területén viselt felelősségének tisztázatlansága.
