Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP):
609 Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslat egy új intézmény létrehozását tartalmazza. Ez az új intézmény a Befektetővédelmi Alap. Az első pillantásra elégedettek lehetünk: végre egy intézmény, amely a kisbefektetők érdekeit védi. Ha a kisbefektetők által megbízott értékpapírkereskedő cég tönkre is megy, a természetes személy kisbefektető a Befektetővédelmi Alaptól l millió forint összeghatárig visszakapják pénzüket. Ami miatt mégsem vagyok elégedett, az az, hogy miért van szükség Be fektetővédelmi Alapra. Ha az értékpapírkereskedő cégek tisztességesek és tevékenységük arra korlátozódik, hogy a kisbefektetők megbízásait végrehajtsák, nem történhet baj. Baj azért történhet, mert egyes értékpapírkereskedő cégek tisztességtelenek. Idézz ük föl az úgynevezett Lupisügyet. Lupis József úr cége végrehajtotta megbízói megbízását. Vásárolt papírokról letéti igazolást is adott. (12.30) Csakhogy ez a letéti igazolás hamis volt. Lupis úr a vásárolt értékpapírok őrzésére kapott megbízást, de ezen értékpapírokhoz hozzányúlt, és forgatta őket. Ha a forgatáson nyer vagy legalábbis nem veszít, a befektetők megkapják tulajdonukat, és senki még csak észre sem vesz semmit. Lupis úr azonban vesztett. Fizetésképtelennek bizonyult. Bár Lupis úr gondosan ügye lt arra, hogy birodalmai romjaiból kártalanítsa a kisbefektetőket. Az államnak, a honvédelmi, a belügy, valamint a társadalombiztosításnak viszont nem tudott fizetni. Bár legjobb tudomásom szerint a Lupisügyben minden kisbefektetőt kifizettek, érdemes fel tenni a kérdést, hogy mi történt volna, ha már '93ban is létezett volna Befektetővédelmi Alap? Nos, a Befektetővédelmi Alap kifizette volna Lupis úr helyett, egész pontosan a piac többi tagjai fizettek volna Lupis úr helyett. Úgy gondolom, hogy ez nem leh et a Befektetővédelmi Alap feladata és célja. Nézzük, hogy hogyan működik az alap. Az alap legfontosabb bevétele az éves tagsági díj, melynek mértékét az alap igazgatósága állapítja meg a tárgyévet megelőző naptári évben lebonyolított értékpapírforgalom, a kezelt értékpapírportfolio és értékpapírletétállomány arányában. A törvényjavaslat szerint az éves díj összege nem lehet kevesebb mint 100 ezer forint, és nem lehet több, mint 2 millió forint. Tehát megállapíthatjuk, hogy az éves díj mértéke kizárólag a befektetési szolgáltató tevékenységének kiterjedésétől függ. Vagyis ez az igazán fontos: az éves díj nem függ semmiféle kockázattól. Persze a kisbefektető által adott megbízás teljesítésének nincs kockázata. Az ügyfél megrendeli a szolgáltatást és fizet. A befektetési szolgáltató pedig az ügyfél pénzével végrehajtja az ügyfél által kért ügyletet. Hogy mégis van kockázat, azt a Lupisügy bizonyítja. Kockázat az, hogy a befektetési szolgáltató hozzányúl az ügyfél pénzéhez. Nem arra használja, amire szerződö tt. Tehát a kockázat, hogy a befektetési szolgáltató tisztességtelen. Az alap létrehozását kizárólag azzal lehet megindokolni, hogy nem lehet előre látni, ki lesz tisztességtelen, és a piac iránti bizalomvesztés megakadályozása bármely szereplő hibájából k övetkezzék is be, megér annyit a többieknek, hogy zsebükbe nyúljanak. Kérem szépen. Talán 2050 vállalkozóról van szó. Nagyon jól tudják a vállalkozók egymás közt, hogy ki a megbízható, ki a tisztességtelen. A törvényjavaslat készítői alighanem ugyanezt tu dták, legalábbis erről árulkodik a törvényjavaslat 162. § (3) bekezdése, e bekezdés szerint, idézem: "Az alap igazgatósága az alap által fizetendő éves díjat mérsékelheti, ha a tag befektetési szolgáltatási tevékenységére tekintettel az alap számára átlago snál kisebb kockázatot jelent." Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, gondolkodjanak el a következő kérdéseken. Milyen az a befektetési szolgáltatási tevékenység, amely az alap számára az átlagosnál kisebb kockázatot jelent? Mint fentebb látjuk, az éves díjat az alap igazgatósága állapítja meg a tárgyévet megelőző naptári évben lebonyolított értékpapírforgalom, a kezelt értékpapírportfolio és értékpapírletétállomány arányában. Míg egyik helyen az éves díj befektetési szolgáltatási tevékenység kiterjedésének függvénye, másutt előkerül egy kockázat, aminek mibenlétét a törvényjavaslat nem is próbálja meg tisztázni.
