Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
599 tudnak megmaradni a piacon, és egyáltalán, azok az eredmény- és nyereségkövetelmények, amelyek ebből a törvényből kiszámolhatók, ezek - mondjuk ha a tavalyi vagy tavalyelőtti eredménykimutatásokat nézzük , akkor mintegy 56, maximum 8 cég megmaradását vetítik előre az értékpapírpiacon. Azt gondoljuk, hogy ez nem biztos, hogy jó irányba vezet, és ez nem biztos, hogy nem egy olyan koncentrációhoz vezet, ami számos negatív következménnyel jár. A harmadik problémánk az, hogy egy olyan óriási pénzügyi konglomerátum jön ezáltal létre az univerzális pénzrendszerben, amelyik áttekinthetetlen, és amelyik sokkal k evésbé ellenőrizhető, mint akár a jelenlegi szituációban volt. Ráadásul ez az óriási pénzügyi konglomerátum a felügyeletek összevonásán keresztül egy helyre lenne ellenőrzési funkcióba telepítve, ami mintegy 300 fős apparátus kialakulását eredmé nyezi, amit, hogyha megnézünk néhány minisztériumot, akkor láthatjuk, hogy ez magyarországi viszonylatban néhány minisztériumi apparátusnál is nagyobb céget jelent. Na most, itt Takács Imre képviselőtársammal részben vitatkoznék, vagy pontosítanám. Az, hog y univerzális bankrendszert akarunk, az nem jelenti azt, hogy összevont felügyeletet kell csináljunk. A nyugateurópai vagy OECDországokban - és itt elhoztam egy értékpapírpiaci OECDkimutatást, ami a felügyeletekről szól - az a kivétel, ha összevont fel ügyelet van. Annak ellenére, hogy zömében univerzális bankrendszerben gondolkodnak. Szóval ne akarjunk olyan szakmai érveket a felügyeletösszevonás mögé sorakoztatni, amely egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Tehát itt nyilvánvalóan érthető, mondjuk, a felügyelet összevonásával kapcsolatos szándék, de azt gondolom, hogy nem feltétlenül éri el azt a célt, és több negatív hatása is lehet, mint amennyi pozitív. Annál is inkább, mert - és itt részben már a felügyeletösszevonásra kitérve - két teljesen má s típusú szakmai szféra, működése tekintetében, funkciója tekintetében két teljesen különböző szféra összevonása vagy összemosása történne meg ezáltal, ami számos feszültséget kelt. A bankszféra alapvetően betétgyűjtő, és sokkal kevésbé a nyilvánosság ment én működő, az értékpapírpiac pedig alapvetően a forgalomból élő, a kockázatot és kis nyereséget - nem nagy vagyoni háttérrel rendelkező cégeknek - és óriási nyilvánosságot biztosító szféra. Tehát a kettőnek a keveredése, az nem feltétlenül előre vivő. Ezt a kérdést, azt hiszem, hogy körül kell járni a törvény vitája során, és számos módosítás szükséges, még akkor is, hogyha elfogadjuk a felügyeletösszevonást. Például azt a módosítást mindenképp, hogy a felügyelet elnökét a miniszterelnök nevezze ki, és ráa dásul - egy gumijogszabály révén, a szakma által egy d) pontként emlegetett lehetőség révén - a miniszterelnök valójában bármikor felmentheti a felügyelet elnökét. Azt gondoljuk, hogy a gazdaságnak és a politikának sokkal erőteljesebben szét kell válnia a jövőben, ezt hirdették egyébként a kormánypártok is; ezt nem szabályozza a jelenlegi szabályozás. Tehát azt, hogy a miniszterelnökhöz telepítjük a felügyelet elnökét, és mondjuk nem parlamenti kontroll oldaláról vagy más oldalról, vagy a pénzügyminiszterhe z, az kifejezetten egy politikafüggő állapotot tesz lehetővé, és ez azt jelenti, hogy a miniszterelnök és a politika nemcsak kontrollálhatja, hanem saját belátása szerint bármikor befolyásolhatja, akár manipulálhatja is a bank- és értékpapírpiacot. Most n e legyen így, tehát nem kívánom ezt a helyzetet, de nincs garanciális oldalról ennek a veszélynek az elhárítására a törvényi szabályozás megfelelően kialakítva. És azt gondolom, hogy amennyiben ebben a koncepcionális célban egyetértünk, akkor a módosító ja vaslatokkal megfelelő módon ezt talán kezelni is lehet. A tőzsde mint olyan, egy olyan új pénzügyi kategória, amit lassan az egész országban kezdenek megtanulni, érteni. Azt gondoljuk ugyanakkor - részben itt az autonómiára visszautalva, a szféra autonómiá jára és a gazdaság autonómiájára , hogy a tőzsde önszabályzása, önkormányzati jellege
