Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HIDASI REZSŐ (MSZP):
584 A harmadik terület, ahol megjegyzések hangzottak el, mégpedig több párt részéről, ez arra vonatkozott, hogy a felügyelet miért éppen ennyire van kiterjes ztve, amennyire most ki van terjesztve az új törvényben. Nem elsősorban az volt kifogásolva, hogy miért nem került sor most a Biztosításfelügyelet integrálására is, ez tulajdonképpen érthető, hanem másik, a nyugdíjpénztárak felügyeletével kapcsolatos kérdé sek kerültek elő. (10.10) Ezek a pénztárfelügyelettel kapcsolatos kérdések. Megfogalmazódott az az igény, hogy a pénztárak - elsősorban nyugdíjpénztárak - szabályozása alakuljon a befektető társaságok szabályozásának analógjaként, egyszerűen azért, hiszen mint pénzfelhasználó, egy nyugdíjpénztár igaziból szintén befektetési társaság, így a felügyelet következő lépésben legyen kiterjesztve a pénztárak fölé is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönö m szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, a Házszabály rendelkezéseinek megfelelően kormánypárti és ellenzéki váltakozó sorrendben. Tájékoztatom önöket, hogy a házbizottság ajánlása szerint az első körben a frakció n evében először felszólalók részére 15 perc, a második, illetve a harmadik felszólalók részére pedig 10 perc áll rendelkezésre. Ugyanakkor a házbizottság javasolja, hogy az első körben kétperces hozzászólásokra ne kerüljön sor. Tisztelt Országgyűlés! Most m egadom a szót először Hidasi Rezső képviselő úrnak a Magyar Szocialista Párt részéről, őt követi majd Torgyán József úr a Független Kisgazdapárt képviseletében. Megadom a szót Hidasi Rezső képviselő úrnak. HIDASI REZSŐ (MSZP) : Elnöknő! Tisztelt Országgyűlé s! Tisztelt Képviselőtársaim! A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló, továbbá az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szó ló törvényjavaslatok áttekintése alapján megállapítható, hogy az előterjesztők szándékai hármas logikai sort alkotnak, mellyel a pénz- és tőkepiac modernizálását, a betétesek és a befektetők védelmét, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozást kívánja e lősegíteni. Ez a három elképzelés mutatható ki egyértelműen mindhárom törvényjavaslatban azzal, hogy bizonyos értelemszerű átfedések találhatók a javaslatban, hiszen egyegy új megoldás akár egyszerre mindhárom elképzelést is megvalósíthatja, ezért nem húz ható éles határvonal az előterjesztői szándékok közé. A törvényjavaslat modernizációs rendszere elsősorban abban nyilvánul meg, hogy lehetőséget nyújt hitelintézetek számára az értékpapírpiacon való - egyelőre még korlátozott - megjelenésre, ezért lehetővé válik a későbbiekben úgynevezett univerzális bankok kialakulása. A törvényjavaslat első lépésként lehetővé teszi a hitelintézeteknek, hogy állampapírokkal kereskedjenek, valamint megjelenjenek a zártkörű kibocsátási vállalati papírok piacán. A jövőben azo nban a bankok univerzalitása tovább szélesedik azzal, hogy belátható időn belül megjelenhetnek a nyílt kibocsátású vállalati értékpapírok piacán. Ezzel az utóbbi lépéssel válik univerzálissá a magyar bankrendszer, amely megfelel a nemzetközi tendenciáknak, így a törvényjavaslat ezúton is hozzájárul a hazai bankrendszer nemzetközi versenyképességének növekedéséhez, ezáltal modernizációjához. A hitelintézeti törvény második fontos logikai eleme, amely az egész törvényjavaslatban kimutatható, a betétesek védel me. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat egészében megtalálhatók a betétesek védelmére vonatkozó szabályok, ezért csak néhányat emelek ki belőlük. A törvényjavaslat megnöveli a hitelintézet alapításakor szükséges alaptőke mértékét az eddigi 1 milliárd forintról 2 milliárd forintra. A pénzügyi vállalkozások tekintetében, amelyek nem folytathatnak betétgyűjtő tevékenységet, 20 millió forintos alaptőkével kell rendelkeznie annak, aki ilyen vállalkozást kíván működtetni.