Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 24 (204. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szól... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter:
577 Jelentősen változott a piaci szereplők összetétele. A fiatal kereskede lmi banki szféra egyre markánsabb hányada áll a privatizáció vagy bankalapítás révén magas szakmai követelményeket támasztó tulajdonosi kontroll alatt. A bankszektorban a külföldi tulajdon részaránya 36 százalék, ez egyidejűleg jelenti a pénzintézeti kör t őkeerejének erősödését és a korszerű banküzem egyre kifejezettebb meghonosodását. Fokozatosan bővül a tőkepiac intézményrendszerének palettája, és ez a folyamat a jövőben is érvényesül. Az értékpapírforgalmazók száma dinamikusan nőtt, a '91es 53ról 90r e emelkedett. Az értékpapírok forgalma 1991ben 131 milliárd forintról 1995re 1832 milliárd forintra nőtt, tehát több mint tízszeresére. Az MBFB Rt. mellett a jelzáloghitelintézet és a lakástakarékpénztár típusa is megjelenik majd mint jellegzetesen hos szú távú forrásgyűjtő intézmény. Kialakult a határidős piacok rendszere, és ezzel a tőkepiac fehér folt nélkülivé vált. A törvények újrakodifikálását alapvetően két tényező tette szükségessé. Egyrészt az elmúlt évek tapasztalatai alapján a betétesek, befe ktetők fokozott védelme, a piac biztonságának javítása, a szabályozás szigorítása, a pénz- és tőkepiaci intézmények tulajdonosaival szemben támasztott fokozott követelmények, illetőleg a felügyeleti munka hatékonyságának növelése révén. Másfelől fontos sze mpont volt az Európai Unió szabályozásához való közelítés és a jogharmonizáció soron következő lépéseinek megtétele. Meghatározó jelentőségű a szektor jövőbeli fejlődése szempontjából az Európai Unió felé történő nyitás. A csatlakozás olyan kihívásokat fog jelenteni a pénz- és tőkepiaci szektor számára, amelyek döntően meghatározzák a hazai bankok, értékpapírkereskedők, illetve egyéb intézmények jövőjét. Az ennek következtében megnövekedő verseny olyan szakmai, illetőleg tőkekövetelményeket támaszt, amelye kre már most meg kell kezdeni a felkészülést. A törvényjavaslatok fontos lépést jelentenek a pénz- és tőkepiac két részterületére vonatkozó szabályozás közelítése irányában. Ugyanakkor a két terület sajátosságai miatt teljes azonosság a szabályozásban nem valósítható meg. Az elmúlt években jellemző tendenciaként a bankok és értékpapírkereskedők tevékenysége közötti határvonalak elmosódtak, a termékek szintjén átfedések jelentek meg. Ezt felismerve a törvényjavaslatok elkötelezik magukat az olyan bankrendsz er mellett, amelyben a bankok lehetőséget kapnak a befektetési szolgáltatások teljes körének végzésére is. Az új rendszerre való áttérés azonban rendkívül gondos előkészítést igényel, ezért az univerzális bankrendszerre történő teljes áttérés későbbi törvé nymódosítás után történhet majd meg. Ezt a változást megfelelő alkalmazkodási időt hagyva szeretnénk megtenni. A most benyújtott javaslatok első lépésként az állampapírok terén növelik a bankok mozgásterét. Az univerzális bankrendszerre való áttérést segít i, illetőleg a két részterület felügyeletének hatékonyságát növeli, ugyanakkor az ellenőrizetlen, szürke területek kialakulásának lehetőségét csökkenti a két felügyelet összevonása, az egységes pénz- és tőkepiaci felügyelet megteremtése. A pénz- és tőkepia c biztonsága szempontjából alapvető fontosságú, hogy a felügyelet erős szakmai jogosítványokkal rendelkezzen, olyan vezetői és munkatársai legyenek, akik képesek szakmai feladataikat magas színvonalon ellátni. Az összevonás ehhez csupán a jogi intézményi k ereteket teremtheti persze meg. A lényeg az, hogy a két egymással egyre inkább összefonódó piaci szegmens szabályozása és kontrollja egységes elvekre épüljön. Ha ez sikeresnek bizonyul, akkor a továbbiakban nem lesz akadály az univerzalitást és ezzel értel emszerűen a piaci közvetítés hatékonyságát erősítő rendszer kialakulásának. Tisztelt Ház! Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló törvényjavaslat célja, hogy feladatai ellátásában nagy önállósággal, így komoly felelősséggel bíró felügyeletet alapo zzon meg. (9.40) Meghatározza a felügyelet jogállását, feladatait, hatáskörét. Ugyanakkor a felügyelet rendelkezésére álló eszközöket, az eljárási szabályokat, az adatkezelés rendjét, más szervekkel való együttműködést, egyes konkré t feladatokat, mivel ezek a felügyelt területek sajátosságai miatt nem egységesíthetők, a szakmai alaptörvények alapozzák meg.
