Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 23 (203. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KISS PÉTER munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
538 magasabb összegű járadékot, amelynek a m értéke egységesen a járadékalap 65 százaléka. A járadék alsó és felső határa három éve változatlan most már. Olyan rendszerre teszünk most javaslatot, amely megakadályozza a járadék elértéktelenedését, rugalmasan követi az áremelkedést, és amely biztosítja azt is, hogy a munkanélkülijáradék legkisebb összege folyamatosan meghaladja a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának összegét. A törvényjavaslat az öregségi nyugdíjminimum összegét veszi a munkanélkülisegély határainak számítási alapjául. A módosí tás elfogadását követően a munkanélkülijáradék alsó határa az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90 százaléka, ez 1997es előzetes becslés szerint körülbelül 10 000 forintot jelenthet, a felső határa pedig annak kétszerese lesz. Tisztelt Ház! A törvény módosítás alapján megváltoznak egyes foglalkoztatást, a munkába állást elősegítő támogatások, továbbfejlesztjük a képzési támogatást, valamint új támogatási formákat vezetünk be a munkahelymegtartás és munkahelyteremtés érdekében. A képzési támogatás új sz abályozásával a munkanélkülieket arra kívánjuk ösztönözni, hogy már a munkanélküliség kezdeti szakaszában kapcsolódjanak be a képzésbe. Ha a járadékfolyósítás ideje a képzés befejezése előtt lejár, a munkanélküli kérelmére keresetpótló juttatást kell megál lapítani. A törvénymódosítás tisztábbá, áttekinthetőbbé teszi a képzés támogatásának szabályait, egységes keresetpótló juttatást biztosít a képzésben részt vevő munkanélküliek részére, és a pályakezdők számára is lehetővé válik a juttatás megállapítása. A módosítás a jelenleginél jobban kívánja támogatni azokat, akik önfoglalkoztatás, vállalkozás vagy vállalkozásba belépés útján megoldják saját foglalkoztatásukat. Az új eszköz az eddigiekhez kapcsolódva lehetőséget teremt az alakuló vagy már működő vállalko zások fokozottabb segítésére a foglalkoztatási feszültségek enyhítése érdekében. Az aktív eszközrendszer, azaz a nem segélyező, hanem a munkába állást elősegítő támogatások módosításában jelentős szerepet kap a munkahelymegőrzés támogatása. Eszerint a fogl alkoztatotti létszám megtartása érdekében támogatni fogjuk az átmeneti likviditási gondokkal küzdő, de piacképes tevékenységet folytató munkaadókat, valamint egyes munkavállalói rétegek részmunkaidős foglalkoztatását is. A foglalkoztatottak számának növeke dését, a munkavállalói létszám bővítését lényegesen nehezíti többek között az élőmunka magas költsége, a munkabéreket terhelő járulékok mértéke. Ezért a törvényjavaslat önálló támogatási formaként bevezeti a foglalkoztatáshoz kapcsolódó társadalombiztosítá si és munkaadói járulék részbeni vagy egészbeni átvállalásának lehetőségét is, legfeljebb egy év időtartamra. Az új támogatások részletes feltételeit miniszteri rendelet határozza majd meg. Végül pedig, a törvénymódosítás több olyan technikai jellegű ponto sító szabályt is tartalmaz, amelyre a jogalkalmazás elősegítése, más jogszabályokkal történő összhang megteremtése érdekében van szükség. Tisztelt Ház! A törvénymódosítás előkészítése során széles körű egyeztetést folytattunk. 1996 júniusában az Érdekegyez tető Tanácsban megállapodtunk az önkormányzati jellegű irányítás fő elveiről, a részletes szabályokat közösen alakítottuk ki az Országos Munkaerőpiaci Tanács, valamint az Érdekegyeztető Tanács által megbízott szakértői testülettel. Így megegyezés születet t a Munkaerőpiaci Alap önkormányzati jellegű irányítására vonatkozó szabályozás módjáról, bizonyos magatartási szabályok tiszteletben tartásáról is. Mindezeket tükrözi a benyújtott törvényjavaslat. Az Érdekegyeztető Tanács egyetértett abban is, hogy a mun kanélkülijáradékrendszert rugalmassá kell tenni. A munkavállalói szervezetek ugyanakkor a módosítási javaslatban foglaltakhoz képest magasabb összegű járadékmérték megállapítását kezdeményezték, melyet a munkaadói szervezetek nem támogattak, tekintettel a bérek színvonalára és arra, hogy az ellátás a mielőbbi munkába állást is ösztönözze.
