Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 23 (203. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
482 bevezették Romániában, illetve Szlovákiában a nyelvtörvényt vagy az oktatási törvényt, vagy elbocsátották az igazgatókat, és még nagyon sok más atrocitás történt a helységnevekkel kapcsolatban és más te rületeken, akkoriban az SZDSZ nem kért napirend előtti hozzászólásra szót ezekben a kérdésekben. Csak a románmagyar alapszerződés megkötése után. Pedig hogyha valóban belegondolnak abba, hogy igazából mi történt, akkor számot kell vetniük saját korábbi m agatartásukkal is - mármint az SZDSZnek - vagyis a választások előtti retorikájukkal, valamint az alapszerződési politikának a túlhajszolásával maguk is hozzájárultak ahhoz, hogy a helyzet ilyen módon romoljék a szomszédos országokban. Az alapszerződések ugyanis nem alkalmas eszközök ezen problémáknak a rendezésére. Éppen ezért meglehetősen késleltetettnek és késedelmesnek tekintjük az SZDSZnek ezzel kapcsolatos tiltakozását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Me gadom a szót SzentIványi István külügyminisztériumi államtitkár úrnak. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném leszögezni, hogy a magyar külügyi kormá nyzat osztja azokat az aggodalmakat, amelyeket Horn Gábor és más képviselőtársaink itt kifejezésre juttattak, és nemcsak egyszerűen osztja ezeket az aggodalmakat, hanem ennek érdekében már az első lépéseket meg is tette. Szeretném tájékoztatni önöket arról , hogy a múlt szerdán Budapesten tárgyaló Hamzik szlovák külügyminiszternek valamennyi tárgyalópartnere, tehát Horn Gyula miniszterelnök úr, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke és Kovács László külügyminiszter úr hangsúlyosan szóvá tette, hogy ami itt törté nik az új törvénnyel kapcsolatban, az a mi felfogásunk szerint sérti az alapszerződés szellemét, de nemcsak a szellemét, hanem a betűjét is. (15.10) Még akkor is így van, ha ebben a pillanatban még nem emelkedett törvényerőre ez a törvényjavaslat, és eltér ő értelmezések vannak annak valódi tartalmát illetően. Mint tudjuk, Csáki képviselő úr - aki az egyik szlovákiai magyar képviselője az ottani Nemzeti Tanácsnak - úgy értelmezi, hogy ez Himnuszra nem terjeszthető ki, és reméljük, hogy ez az értelmezés válik uralkodóvá. Mindenesetre azt is kilátásba helyeztük, hogy amennyiben megnyugtató megoldást nem kapunk, akkor az alapszerződés által teremtett eszközöket fogjuk igénybe venni - tehát a most elhatározott kisebbségi vegyes bizottság ülését , illetőleg végső soron akár a nemzetközi fórumokhoz való fordulás lehetőségével is élni fogunk. Tehát tisztelt képviselőtársaim, nem igaz az, hogy az alapszerződés okozta ezt a törvényjavaslatot, az alapszerződés, az valójában egy lehetőséget teremt arra, hogy először két oldalú keretekben, aztán pedig a nemzetközi szervezetek előtt kérjünk orvoslást erre a súlyos problémára. Köszönöm szépen. (Általános taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces reagálásra megadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a Független Kisgazdapárt nevében egy további álláspontot ismertessek, mint ami itt elhangzott ebben a Házban, mert a mi álláspontunk az, hogy a politikában elsősorban a jövő lehetőségeit kell keresni, hiszen a politika a lehetőségek művészete, márpedig ha állandóan hátratekintgetünk, akkor nyilvánvalóan eredményt nem fogunk tudni elérni. Egyébként is a visszanézés esetében csak a Kisgazdap árt szólhatna ebben a Házban alapszerződés ügyében, mert mi voltunk az egyetlen párt, amely már az ukránmagyar alapszerződés, tehát minden bajok eredőjénél (Taps a Független Kisgazdapárt
