Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló tövényjavaslat részletes vitája - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ):
4248 DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Assz ony! Tisztelt Országgyűlés! Brúszel László nagyon sok mindent elmondott, amit el szerettem volna mondani, jelzem előre, hogy teljesen egyetértek azzal, amiről ő beszélt. Két szempontból szeretném ezt kiegészíteni. Egyrészt. Az alkotmányügyi bizottság nincs abban a helyzetben, hogy felmérje a lehetséges, teljes, mellékes tevékenységi kört. Tehát kérdéses, hogy amiről most Brúszel László beszélt konkrétan, valóban elégségese. Az eredeti előterjesztésben az áll, hogy különösen ezekkel foglalkozhat nevesítve, de lehetséges, hogy van más is, hiszen a "különösen" ezt lehetővé tette volna. Ezért én szakmailag vetem fel ezt a kérdést, hogyha zártan taxációt alkalmazunk, akkor emellett más megoldás nem lehetséges. Vane esetleg még olyan tevékenységi kör, aminél cél szerű ezt lehetővé tenni? Valóban alkotmányossági kérdést vet fel az a probléma, amiről Brúszel László beszélt. A pártatlan tájékoztatás, ezen belül különösen az MTInek a szerepe az alkotmányos célok között fel van tüntetve, az állampolgároknak joga van e rre az információra másik oldalról. Ezt az alkotmányos jogosultságot az állampolgárok oldaláról, másrészt pedig ezt az állami kötelezettséget, hogy ezt biztosítani kell számukra, nem szabad kockára tenni bármiféle üzleti megfontolásból. Tehát ezeket a gara nciális korlátokat mindenképpen valóban célszerű bevezetni. Egy olyan átfogó megoldás is lehetséges esetleg, hogy valamiféle egyéb módon biztosítani – de csak garantáltan szűk körben – a tevékenységnek a lehetséges bővítését, de garanciákat mindenképpen be kell építeni, mert megkérdőjelezhető, hogy a törvény mennyiben szolgálná az állampolgárok információhoz jutásának a lehetőségét, ha itt egyéb szempontok bárkit esetleg megkísérthetnének, hogy ne az eredeti rendeltetése szerint alkalmazza a törvényt, és ha a törvény lehetőséget ad rá, még azt sem lehet mondani, hogy törvénysértő módon. (13.50) Még egy gondolatot szeretnék említeni, amiről Brúszel László csak érintőleg beszélt, ez a második mondata ennek a megmaradó szövegrésznek, ami í gy hangzik: "A részvénytársaság olyan vállalkozásban nem vehet részt, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulásának mértékét." Ez önmagában jó, csak az a kérdés, hogy a vagyoni hozzájárulásának mi a mértéke. Itt be lehete állítani valamiféle ol yan garanciát, hogy túlzott kockázatvállalás meg ne kísértsen senkit ebben a körben, mert önmagában az, hogy amit ő elvállalt, addig felel, az semmiféle garanciát nem jelent egyébként. Itt az államnak garantálnia kell az MTI tevékenységét, ennek az állami kötelezettségnek a keretein belül nem lehet kockáztatni az MTInek a vagyonát olyan mértékben, hogy ez megkérdőjelezhesse az eredeti rendeltetését az MTInek. Ebben a körben, úgy gondolom, hogy ez az előterjesztett javaslat nem elégséges, mindenképpen tová bbi garancia kell ahhoz, hogy legyen valamiféle át nem léphető határa ennek a kockázatvállalásnak. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Molnár Péter képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. MOLNÁR PÉ TER (SZDSZ) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Csak annyit szeretnék hozzátenni az elhangzottakhoz, hogy a mondott aggályokat én is megfontolandónak tartom azzal együtt, hogy a sokat hivatkozott rádiótelevíziótörvény csak a nnyit mond, hogy a közszolgálati média részvénytársaságok a fő tevékenységük elősegítése érdekében vállalkozhatnak, és a nyereségüket teljes egészében vissza kell forgatni a fő tevékenységük finanszírozásába. Nem kizárt, hogy az MTItörvényben lehet ennél tovább menni, de én azért azt is fölvetném, hogy amennyiben itt esetleg módosítás születik még, akkor vigyázzunk arra, hogy nehogy az MTI lehetőségeit olyan módon és mértékben megkötő legyen a szabályozás, ami az életképességét csökkentheti. Az MTI is rend elkezik például bizonyos ingatlanokkal, különféle vállalkozási lehetőségekkel, ha túl szűken írja le a törvény azokat a lehetőségeket, amiben vállalkozhat a fő tevékenysége
