Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló tövényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
4242 felügyelőbizott ságát – , hogy melyek a jogosítványaik. Vagy pedig egy olyan operatív döntéshozó jelleggel ruházzuk fel, ami külföldi jogokban nem idegen a felügyelőbizottságtól, de Magyarországon ennek nincs még semmiféle hagyománya és gyakorlata. Ennek a veszélyére szere ttem volna felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét. Köszönöm szépen. (13.20) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni a vita e szakaszában. További felszólaló nincs, a vita e szakaszát lezárom. Tisztel t Országgyűlés! Most soron következik a 7882., a 86., 87., 88., 91., 93., 94., 96. pontos vitája. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni a vita e szakaszában. Megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Kös zönöm szépen, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Egy pillanat, csak pontosan megkeresem azokat a módosító javaslatokat, amelyekkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Ez nevezetesen a TTT tagjainak a megválasztására vonatkozó rendelkezés. Az időtartama a megbízatásuknak, az esetleges visszahívhatóságuknak a szabályozása. Véleményem szerint, és a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint, hétpárti konszenzus tekintetében ez egy nagyon lényeges pont. Azért lényeges pont, mert ha ezt a részét az Országgyűlés nem jól szabályozza, ha ebben a részben nem körültekintő módon járunk el, hanem gondoljuk át a lehetséges variációkat, akkor nagyon nehéz helyzetbe hozzuk nemcsak magunkat, hanem az elkövetkezendő Országgyűlést is. Két olyan dolog van, amir e szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét. Az egyik, amiről úgy gondoltam, hogy van módosító javaslat. Elképzelhető, hogy ahhoz a bekezdéshez nincs, de a 17. szakaszhoz van. Nem akadálya, hogy a részletes vitában erről szóljunk. A 6. bekezdés az, mel y kimondja, nem akadálya a TTT megalakulásának, ha valamelyik oldal nem állít jelöltet. Sajnos, a javaslat nem mondja ki, hogy mikor tekinthető megalakultnak a TTT. Értelemszerűen lehet azt mondani, hogy mindegyik tagot megválasztották, és van jelöltállítá s. Ezt én úgy gondolom, hogy nem ártana kógensen kimondani, mert a későbbiek során nem lehet majd vitatkozni azon, ha a szavazás során valamelyik pártnak a jelöltje nem kapja meg a szükséges szavazatot, és emiatt új személyt kell jelölni, a TTT akkor megal akítottnak tekinthető, vagy sem. Itt azért meg kell jegyeznem, hogy bizonyos obstrukciós lehetőséget biztosít ez a szabály. A törvényjavaslat ugyanis kimondja, hogy legalább egy jelöltjét egy pártnak meg kell választani. Ebből – mondom – levonom azt a köve tkeztetést, hogy a TTT nem alakul meg, ameddig nincs megválasztva mindegyik pártnak legalább egy jelöltje. Ez azonban nem biztosítja a kormánypártok és az ellenzéknek a megfelelő arányát, főleg most nem, mert öt ellenzéki párt van. Addig nem alakul meg a T TT, ameddig mind a öt ellenzéki pártnak nincs jelöltje. Mert a két kormánypártnak az öt jelöltje, ha nem kerül megválasztásra, akkor sem tekinthető megalakultnak. Másik oldalról viszont vissza lehet élni, hogy soha nem fog megalakulni a TTT, ha a kormánypá rtok úgy akarják, mert nem fogják megválasztani valamelyik ellenzéki pártnak a jelöltjét. Ez a szabály nyilvánvalóan egy politikai magatartásra utal, hogy leírt szabályok ellenére nem fognak a pártok visszaélni erőfölényükkel. Sajnos – mondjuk – az alkotmá nybírók szavazása során volt erre példa, azért vagyok kénytelen ezt a kérdést itt megemlíteni. Ennél – konstrukcióját tekintve – sokkal bonyolultabbnak tűnik az, hogy a TTT megbízatása milyen időszakra szól, és a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak lé tében bekövetkezett változás kihate a TTT tagjaira, vagy sem.
