Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló tövényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MOLNÁR PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
4240 Államtitkár úrhoz az lenne a kérésem, hogy ne csak passzívan, tehát a beadandó kapcsolódó módosító indítványoknak a felülvizsgálata során tekintsék át ezeket a kérdéseket, hanem aktívan is, mivel ilyen kapcsolódó indí tványokat lehetne kezdeményezni. Én úgy gondolom, hogy ez annyira kardinális kérdés, hogy a jogrendszerrel való összhangnak a biztosítása érdekében itt a minisztériumtól inkább egy aktívabb tevékenységet kérnénk. Ezt nem pejoratív értelemben mondtam. Olyan értelemben mondtam, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak van lehetősége, hogy ennek igazában eleget tegyen, és nem biztos, hogy a képviselői indítványok ennek eleget fognak tudni tenni. (13.10) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kétperces reagálásra megadom a szót Molnár Péter képviselő úrnak, SZDSZ. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm. Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én csak azt a félreértést szeretném eloszlatni, hogy az összeférhetetlenségi szabályok, illetve a TTT jogköreinek a kétha rmados többséghez kötése tekintetében én kizárólag azért javasolnám, amit javasolok, mert a rádiótévétörvény bűvöletében élnék. Én magam is kritikusan viszonyulok ahhoz a törvényhez, amit nagyon sok kompromisszum eredményeként született meg. Egyszerűen ar ról van szó, hogy – pontosan az előbb is – majd a részletes vita későbbi részében megtárgyalandó témák kapcsán is fölmerült az, ami ennél a résznél is szóba jön, hogy biztosítani kell, hogy az MTI Rt. megfelelően működjön, és annak az elnöke megfelelően ve zesse az intézményt. Egészen egyszerűen, nem azért, mert a rádiótévétörvény lenne szerintem a szentírás, hanem egyszerűen, nem koherens az a megoldás, hogy az MTI elnöke minden gazdasági társaságból, a vezetőséget és a felügyelőbizottságot illetően ki len ne zárva, viszont a tulajdonlást tekintve, bármiféle cégben benne lehetne. Ez – a később majd tárgyalandó témával összekapcsolva – azt hiszem, nagyon komoly aggályokat vethet fel, és a kétharmados TTT döntéseket illetően is – azt gondolom – , hogy a rádiót évétörvénytől függetlenül is indokolt végiggondolni azt, hogy azok a döntések, amiket fölvetettem, garanciális szempontból nem szükséges, hogy kétharmados körbe tartozzanak? Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kívá ne még valaki felszólalni a vita e szakaszában? Nem kíván. A vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a következő vitaszakaszt az ajánlás 61., 62., 63., 64., és a hozzá kapcsolódó 92., a 65., 66., 67., 68., és a 70., 75. pontjai alapján. Megkérdezem, hogy kívá ne valaki szólni a vita e szakaszában? Megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A pártok közötti megállapodás 1. pontja az volt, hogy m ilyen szervezeti formában működjön majd a nemzeti hírügynökség. Nem volt vita a tekintetben, hogy a részvénytársasági forma – a médiatörvénnyel ellentétben, amelyet itt, jelenleg az Országgyűlés fog majd létrehozni – elfogadható. Azonban kénytelen vagyok h angot adni azon aggályaimnak, hogy a részvénytársaság egyik szerve, a felügyelőbizottság, a jelen törvény alapján olyan jogosítványokat kapna – és hozzáteszem: olyan felelősséget kapna – ennek következtében, amely a jelenlegi magyar társasági törvénnyel el lentétes. Igaz, hogy törvényjavaslat megadja a törvényi eltérés lehetőségét, amikor kimondja, hogy amennyiben a jelen törvény rendelkezései nem eltérőek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseitől, akkor a GT – ez a gazdasági társaságról szóló törvénynek a rövidítése – , akkor azt a jogszabályt kell alkalmazni, azonban, én úgy gondolom, hogy itt egy nagyon komoly koncepcionális
