Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
4230 Tehát két javaslattal zárom fölszólalásomat. Az egyik javaslatom úgy szól, hogy vitatkozunk azokról a kérdésekről, amely kérdéseket én is és mások is a vita során fölvetettek, hogyan lehet a normaszöveg módosításában ezt érvényesíteni. Ebben a biztosítékok ügyét kell elsődleges fontosságúnak kezelni, és tudni kell, hogy mivel az üzletfelek között érdekk ülönbségek vannak, kompromisszumokat kell a részletekbe kötni, nem lehet olyan megoldást találni, ami a hitelezőnek éppen olyan jó, mint a hitelt fölvevőnek, a beszállítónak éppen olyan jó, mint az áru vásárlójának. Ezek az érdekellentétek, és meg kell tal álni a kompromisszumos, de a dolog lényege szempontjából előremutató megoldást. Végül pedig javasolnám, hogy az ilyen viták jelentős része bizottságokban folyjon, és a parlament plenáris ülése elé csak a végdöntés feladata kerüljön. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ülésteremben.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mindenesetre köszönöm képviselőtársunk javaslatát, de azt hiszem, hogy egy kicsit nyitott kapukat dönget, már ami a Házszabályt illeti. Tudniillik a Házszabály, ugye, közismertebb módo n, általános vitát és részletes vitát ismer, és az általános vitában pontosan az lenne a cél – és a Házszabály ezt elő is írja – , hogy a törvényjavaslat nagy összefüggéseit vitassák meg a képviselők, egyáltalán, az alkalmasságát megítéljék a törvényjavasla tnak; és a részletes vitában, illetőleg a bizottsági előkészítésben folyjék az, amit szakmai dolognak szoktunk nevezni, tehát a részletkérdések vitája, többnyire már hozzá, az adott témával szakértői szinten foglalkozó képviselők között. Képviselőtársaim é s az elnök gyengesége az, hogy az általános vitában elhangzó felszólalások nem mindegyike felel meg ennek a kritériumnak, és konkrét paragrafusok, és azok egymáshoz való viszonyát taglalják a képviselőtársaink, és az elnök, abból kiindulva, hogy a képvisel ője a parlamentnek nem szól bele minden egyes mondatba, mert egyébként erre joga lenne. Ezt csak azért mondom egy kicsit hosszasan, mert nagyon örülök, hogy képviselő úr ezt a problémát fölvetette, remélem, hogy jelen lévő képviselőtársaink, akik közül töb ben bólogatnak, legalább miközöttünk egy ilyen megállapodás létrejöhet. Tisztelt Országgyűlés! Ezek után megkérdezem: kíváne még valaki kétpercest? Megadom a szót kétperces hozzászólásra Szabad György képviselő úrnak, MDNP. (12.20) DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP ) : Tisztelt Országgyűlés! Valóban két percen belül és Tardos Márton előadásáról kaptam az indíttatást, hogy két történelmi vonatkozásra utaljak. Teljesen igaza van etimológiailag csőd szavunk eredetére, s a mögötte lévő tartalomra. Ez, amit ő kifejtett, va lóban jellemző a vállalkozói csődre, az időkben visszamenve a legkorábbi magyarországi adatok. De nálunk egy sajátos, másik ága is kialakult a XIX. században immár összefonódó és egységes jogrendszerbe foglalt csődfolyamatnak. Tudniillik csőd volt az is, h a valaki a feudális járadékszolgálati kötelezettségét nem tudta teljesíteni, és az országban a csődeljárások az 1840es törvény előtt főleg, túlnyomórészt ilyen okból keletkeztek, ami gyakorlatilag annyit jelentett, hogy a jobbágy – hogy a legegyszerűbb es etet vegyem – elpusztultak a lovai, ő megöregedett, és nem volt fiatal a családban, nem tudta a robot- és egyéb szolgálati kötelezettségeket teljesíteni. Ennek nyomán egy sajátos csődeljárás az úgynevezett kibecsültetési eljárás alá került, amely azonban a lkalmat jelentett arra, hogy egyéb tartozásai tekintetében is eljárás alá vonják, és akkor az úriszéken belül, vagy kivételesen más szinten efölött tulajdonképpen egy csődeljárást bonyolítottak le a kialakult helyzet felett. De teljesen igaza van Tardos Má rtonnak, mi belesimultunk, és a XL. törvénnyel lezártuk a nyugateurópai változathoz való viszonyulást. (Taps az egész ülésteremben.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
