Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP):
4224 Ilyen szempontból tehát feltétlenül szükséges a terve zet ismételt áttekintése, a felszámoló felelősségének, kötelezettségének pontosítása. Az adott gazdálkodószervezeteknek a szükségek viselésével kapcsolatos költségeit egyértelműen kötelezettségnek kell felfogni. Idevonatkozóan a további hiányossága a terve zetnek, hogy a 8. §a a felszámolásra nézve indokolatlan és aránytalanul súlyos terhet állapít meg, különösen azokban az ügyekben, amelyekben nagy létszámú hitelezők találhatók. A felszámoló ugyanis kérelemre köteles tájékoztatást adni a jogszabályban megh atározott szervek képviselőinek arról, hogy kik és milyen összegben nyújtottak be hitelezői igényt, azokat a felszámoló elfogadtae és hova sorolta azokat be. Ennek alapján több esetben előfordulhat, hogy a hitelező tájékoztatása iránti kérelmei oly mérték ben megterhelik a felszámolót, hogy a munkaidő nagy részében tájékoztatókat kell készítenie, amely azonban az érdemi munkát áthárítja, és egyidejűleg késlelteti a felszámolási eljárás befejezését. (11.40) A törvényjavaslat a csődtörvény 5. §ának (3) bekez dése helyébe új rendelkezést kíván léptetni. Ez a rendelkezés a hitelezői választmányra vonatkozik. A tervezet szövegéből következik az a feltevés, hogy a hitelező és a hitelezői választmány az eljárás során minden esetben egyetért, érdekeik azonosak. A gy akorlati tapasztalat szerint azonban ez az állapot általában nem fedi a valóságot. Miután a hitelezők tulajdonképpen egy adott vagyonon osztozkodnak, esetenként egymás rovására, illetőleg hátrányára, ennek következtében érdekeik eltérőek lesznek, és nem le het abban bízni, hogy a hitelezői választmány határozata egyértelműen és pozitívan vesz részt a felszámolási eljárásban. A javaslat 19. §a módosítani tervezi a csődtörvény 49/A, 49/C §ait. A módosítás lényege az, hogy a felszámoló a nyilvános pályázati f elhívást, a Cégközlönyben a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzze. A közzétételnek tartalmaznia kell az értékesítésre kerülő vagyon megjelölésének értékesítési feltételeit, az ajánlatokkal kapcsolatos feltételek et és a többi. A fenti adatoknak a Cégközlönyben való közzététele – véleményünk szerint – nem megfelelő. A Cégközlönyt jellegénél fogva nem a vállalkozók, menedzserek, gazdasági ösztönzésekre hozó szakemberek (Sic!) olvassák és tanulmányozzák, hanem többsé gében jogászok, pénzügyi, számviteli szakemberek. Ennek következtében a felszámolással kapcsolatos pályázat nem jut el minden esetben a feltételezett címzettekhez. A Cégközlönyben való közlés, közzététel a fentieken túlmenően azért is problematikus, mert a z információk megjelentetésének átfutási ideje rendkívül hosszadalmas, kiszámíthatatlan, és ma már olyan nagy mértékű, hogy emiatt nehezen áttekinthető. Alaposan feltételezhető, hogy a Cégközlöny útján való közlése csupán formális értesítés. Célszerűbb meg oldásnak ítéljük ezeknek a felszámolásoknak olyan közzétételét, amely a nyilvánosság tájékoztatására alkalmasabb. Ilyen lehet például nagy példányszámban a napilap, a rádió vagy esetleg a televízió. A felszámolási eljárásban különös gondossággal kell szabá lyozni az adós hatósági felügyeletének kérdéseit. Ezzel kapcsolatosan hangsúlyozzuk, hogyha a felszámolást elrendelő végzést az adós megfellebbezi, úgy időt, gyakran akár egy évet is biztosít, míg a fizetési kötelezettség teljesítése, és ez alatt az idő al att a vagyonát az ellenőrzés alól kivonhatja. Célszerű lenne ezért a törvényi szabályozás, hogy a végzés elleni fellebbezések, felszámolók kinevezését illetően ne legyen halasztó hatálya a fellebbezésnek, elbírálásának idejébe pedig az ellenőrzés alá kerül jön a vagyon, és elidegenítésére felszámolói ellenjegyzésen nélkülük ne kerülhessen sor (Sic!). A javaslat rendelkezéseinek köréből kiemelendők továbbá azok, amelyek a felszámoló díjazásával kapcsolatosak. A díjtételek között fix összegek is szerepelnek. E zzel kapcsolatban meg kell azonban jegyezni, hogy a fix összegek inflációkövetésére a törvény megoldást nem tartalmaz. Ennek következtében a megállapított fix összeg a felszámolási eljárás befejezésekor – adott esetben néhány év múlva – már közelsem olyan értékű, mint annak megállapításakor volt.
