Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
4212 Tehát ennek a törvénymódosításnak hiányzik a koncepciója. Az, hogy a gazdasági folyamatokba milyen m ódon kíván a jogalkotó beavatkozni, milyen irányba kívánja a gazdasági folyamatokat befolyásolni, elősegíteni. Egyfajta egyveleg ez az előterjesztett módosítás, s amikor én egy mérleget készítettem, hogy a kormány által javasolt módosításoknak melyek az el fogadható elemei, melyek azok, amelyek részben átgondolatlanok; részben lehet, hogy átgondoltak, csak nagyon komoly zavarokat fognak okozni a következő felszámolási eljárásokban, akkor a mérleg esetében – sajnos azt kell mondani – a negatívumok túlsúlyba k erültek. Ezért a Magyar Demokrata Fórumnak az az álláspontja – és erre igyekszem majd érveket önök elé tárni – , hogy ezt a törvényjavaslatot vissza kéne vonni és át kellene dolgozni. Az átdolgozásnak nemcsak a felszámolás ezen szeletét kellene érinteni, h anem ki kéne térni a csőddel kapcsolatos problémákra is, és bevonván azokat a személyeket, szervezeteket, akik érintettek a felszámolási eljárásban, és meglehetős gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, hogy fejtsék ki a véleményüket, és ennek kapcsán viss zahozni egy új, egységes törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. Határozott véleményem az, hogyha megfelelő szakmai előkészítéssel történik ennek az új kódexnek a megfogalmazása, akkor rövid vita után a Ház el tudja fogadni. És figyelemmel arra, hogy úgyis az Országgyűlésnek most egy viszonylag hosszabb szünete következik, ezt fel lehetne használni arra, hogy ne módosító javaslatokkal próbáljuk az előttem elhangzott felszólalók által sem vitatott problémákat kiküszöbölni, hanem a téli szünet alatt valóban ös szefogva ezen terület szellemi kapacitását, a szakértők bevonásával februárra egy olyan törvényjavaslatot hozni a Ház elé, amelyet ugyanakkor tudnánk elfogadni, mint ezt a törvényjavaslatot, csak sokkal jobb lenne, sokkal alkalmazhatóbb lenne, és ennek köv etkeztében végre az Országgyűlés egy olyan törvényt tudna alkotni, amelyet nem kéne a következő évben mindjárt két, három vagy négy esetben módosítani. Tudniillik ez a csődtörvény esetében megtörtént. Volt olyan év, tisztelt képviselőtársaim, hogy hatszor lett módosítva a csődtörvény. Én úgy gondolom, hogy amikor ennek a törvényjavaslatnak az indokolása azt tartalmazza, hogy a törvény módosítgatása elbizonytalanítja a gazdasági életet, akkor ez egy nagyon valós indok, csak jó lenne, hogyha az előterjesztő e zen törvényjavaslat esetében is tudná ezt az indokot alkalmazni, és tisztában lenne azzal, hogy számos pontja ennek a javaslatnak gerjeszteni fogja a problémákat, amelyek nyilvánvalóan a törvényhozási úton azt fogják jelenteni, hogy képviselői önálló módos ító törvényjavaslatokat fognak beadni az érintett személyek, illetőleg akik fogékonyak a problémák iránt. Igen tisztelt Országgyűlés! A problémák egy részében szeretném hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat végén a hatálybalépéssel kapcsolatban igen komoly alkotmányossági aggályaim vannak amellett, hogy a gyakorlatban alkalmazhatatlannak tartom azt, hogy a hatálybalépést a folyamatban levő eljárásokra is rendeli – ennek a törvényjavaslatnak az alkalmazhatóságát – a jogalkotó, azonban ezt követően felsorolja a), b), c), d), e), f), g), h) pontokban, hogy mely esetekben mégsem kell alkalmazni. Azért tessenek elgondolni azt a felszámolót, aki egyébként meglehetősen leterhelt, hogy milyen nehezen feloldható jogalkalmazói probléma elé fog kerülni. Hogyha van egy ú j törvény, van egy régi törvény, s ennek a két törvénynek az eljárási alkalmazhatóságát próbálja egymáshoz vetíteni. Tisztább helyzetet kellene teremteni, ez az adósoknak a védelme is, a hitelezőknek a védelme és a felszámoló védelme is. Ugyanis a törvényj avaslat megteremti a lehetőségét, hogy felszámoló jogszabálysértése esetén adott esetben vissza lehessen vonni a megbízást a felszámolótól. Egy ilyen pici kis jogszabálysértés, tehát maguk a bíróságok sem fognak szerintem elég könnyen eligazodni, hogy mely szabályokat lehet alkalmazni, mely szabályokat nem lehet alkalmazni a folyamatban levő ügyekben, megteremti a felszámoló visszahívhatóságát, amit jó lenne elkerülni.
