Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IVANICS ISTVÁN (KDNP):
4207 ideje lenne kizárni. A felszámolás profi és tisztességes módon való elvégzésének ez az alfája és az omegája. A másik koncepcionális kérdés, hogy a felszámolót ki ellenőrizze. A felszámolási eljárá sok eddigi tapasztalata az, hogy a hitelezők passzívak, igazán egy dolog érdekli őket, az, hogy a felszámolótól minél előbb írást kapjanak arról, hogy a követelés behajthatatlan. A felszámolás így a felszámoló és a pár fontos hitelező, főleg bank és esetle g az APEH, eüpénztár belügyévé válik. Nem vitatva a hitelezői jogosítványok kiterjesztésének szükségességét, el kellene gondolkodni, hogy a bíróság kapjon olyan segítséget, hogy a felszámolót jobban és hatékonyabban tudja kontrollálni. Ez lehet könyvszaké rtő, csődbiztos vagy bármilyen elnevezésű szervezet, vagy személy. Lényeg, hogy független legyen a felszámolásban szereplő személyektől. (10.30) Ezek után néhány részletkérdésre is szeretnék rávilágítani, amely a törvénytervezet megítélését – véleményem sz erint – nagyban segíti. A második szakaszban tárgyalt a hitelezői választmány kérdése. Célszerű lenne pontosan és részletesen szabályozni ezt, beleértve azt, hogy ki fedezi a hitelezői választmány összehívásának költségét, ez felszámolási költség vagy sem. A törvény például részletesen szabályozza a vagyonfelügyelő jogkörét és egyéb kérdéseket, ezt a választmánnyal kapcsolatban is megtehetné. Itt át lehetne gondolni, hogy a létszámban és bejelentett követelésben egyharmadra tervezett megoldás jó vagy sem. A csődtörvény 6. § (4) bekezdése ismét koncepcionális kérdést érint. Ki tekintendő félnek a felszámolási eljárásban? A felszámolófélnek a minősítésével egyetértek, de egyszerűen nem értem, hogy lehet félnek tekinteni a felszámolási eljárásban azt a személyt , aki mondjuk árverésen vásárol valamit. Nagyon jó a felszámolóbiztos intézményének a bevezetése, a 27/A § (7) bekezdése viszont aggályos. Mindhárom slendrián megfogalmazás, hogy leváltható a felszámoló, ha nem a jogszabályoknak megfelelően látja el a fela datát. Ha a bíróság egyetlen kifogásnak helyt ad, már mondható, hogy nem a jogszabályoknak megfelelően látja el a feladatát a felszámoló, ilyen jogszabály mellett a bíróság mással nem fog foglalkozni, mint az egyes hitelezőknek nem tetsző felszámoló levált ására irányuló kérelmekkel. Ha már menet közben leváltható a felszámoló, azt is szabályozni kell, hogy mi lesz a díjával. Kelle zárómérleget, leltárt átadni az új felszámolónak, vagy csak ömlesztve átadhatja az iratokat. Ezek olyan súlyos kérdések, amelye ket nem lehet egy közös megfogalmazással elintézni. A 12., 15. §ban azzal, hogy a passzív perekben megengedi a beszámítást, ezzel egyetértünk. Még jobb lenne, ha ahhoz a feltételhez is kötné, hogy a hitelező a követelését a felszámolónak bejelentse. Így a felszámolót meglepetés érheti, még ha a bejelentési kötelezettséget a törvény előírja, jobban tud kalkulálni. A zálogjoggal kapcsolatos szabályokat összhangba kellene a Ptk. jelenlegi, 1997ben hatályba lépő szabályaival hozni. A javaslat nem tudja felold ani azt az ellentétet, ami a felszámoló érdeke és a hitelező érdeke között húzódik. A felszámoló érdeke, hogy minél jobban, minél jobb áron tudja a vagyont értékesíteni, márpedig egy működő, esetleg feljavított céget könnyebb eladni. A hitelező hosszú távú érdeke is ez, de rövid távon minél előbb pénzhez akar jutni. Egy fontos követeléssel rendelkező bankot adott esetben jobban érdekel, hogy kelle hosszabb ideig tartalékot képezni a kétes kinnlévősége után, vagy gyorsan leírhatja a veszteséget. A hitelezők befizetési kötelezettségének előírásával abszolút nem értek egyet. Ennek az lesz a következménye, hogy nem fogják bejelenteni a követeléseket. A tervezet szerint az APEH és az eüpénztár is kénytelen lesz befizetni ezeket az összegeket? Nem tudom, felmért ee valaki, hogy ez az eljárás milyen terhet jelent a gazdasági hivatalokra.
