Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ):
4198 kellőképpen, és amelyek jogi szabályozása elengedhetetlen. Ezért határozta el a kormány, hogy újabb módosító csomagot terjeszt az Országgyűlés elé. E nagyobb terjedelmű módosítás most csak a felszámolásra vonatkozó szabályokat érinti, amelyek a likvidációs jellegű eljárások szabályait tartalmazzák. A felszámolási eljárás lényege, hogy a fizetésképtelen adós vagyonát értékesítik, és az így befolyt pénzből az adós hitelezőit kielégítik. A cég szerződéses kapcsolatainak rendezése, a vagyon értékesít ése a bíróság által kijelölt felszámoló feladata. Az eljárás végén a bíróság dönt a gazdálkodószervezet jogutód nélkül történő megszüntetéséről. Az előttünk lévő módosítás pontosítja a hitelező fogalmát. A hitelezői minőség annak a függvénye, hogy csődeljá rásról, felszámolásról vagy végelszámolásról van szó. A felszámolás kezdő időpontja után csak az tekinthető hitelezőnek, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése van és azt a felszámoló nyilvántartásba vette. A nyilvántartásba vételnek viszont feltétele, h ogy a hitelező a követelése egy százalékát, de – már ahogy említést nyert – , legalább 1000 forintot és legfeljebb 100 ezer forintot a bíróság gazdasági hivatala által kezelt elkülönített számlára befizessen és ezt a felszámoló igazolja. Kérdéses azonban, hogy ez az egyszázalékos összeg tartalmát tekintve illeték, letét vagy díj. Hasznosnak tartanám e befizetendő összeg fogalmi tisztázását. A hitelezői követelések kielégítésére és a felszámolói díjra is elsősorban az adós cég vagyona, másodsorban a felszámo lási díjfedezeti alap kell hogy fedezetet nyújtson. Méltánytalanul súlyos hátrányt okoz a hitelezők rovására, ha elsősorban az általuk bejelentett követelésük után befizetett díjból kellene a felszámolói díjat kifizetni. Úgy gondolom, ez ellentétes a bevez etőmben említett céllal, a hitelezői érdekvédelemmel. A javaslat – mint már említést nyert – megszigorítja a hitelezői választmány megalakításának feltételeit oly módon, ahogy ez már elhangzott. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy én is – Farkas Imre képviselőtársamhoz hasonlóan – néhány kritikai észrevételt tegyek a hitelezői választmánnyal kapcsolatban. A csődtörvény által szabályozott felszámolási eljárás a hitelezői választmánynak csak általános tájékoztatási jogot biztosít. Ezenkívül a törvén y csupán két helyen szól a választmányról, figyelemmel arra is, hogy a felszámoló gyakorlatilag teljes körben rendelkezik az adós vagyonával; továbbá, hogy a bíróság csak kifogás esetén bírálhatja felül a felszámoló tevékenységét; a csődtörvényben biztosít ott jogkör nem teszi lehetővé, hogy a hitelezői választmány érdemben kontrollálja a felszámoló tevékenységét, sem azt, hogy hathatósan képviselje és közvetítse a hitelezői érdekeket. A hitelezői választmánnyal kapcsolatos szabályozás másik hiányossága, hog y a csődtörvény alapján a választmány jogállása dogmatikailag is kifogásolható. Hiába ad ugyanis a törvény a választmánynak is bírósági kifogásolási jogot a felszámolói intézkedések tekintetében, ha nem tisztázza, hogy a választmány vajon miféle perképessé ggel rendelkezik, ki jogosult a képviseletére, és egészében miféle jogállása, jogi státusa van. (9.40) Szólni kívánok a követelések kielégítési sorrendjéről is. A csődtörvény III. fejezete egyik legvitatottabb, ugyanakkor legnagyobb jelentőséggel bíró szak aszának minősül e követelések kielégítési sorrendjéről rendelkező szakasz. Ha a felszámolás befejezésével valamennyi felmerült költség maradéktalanul kifizetésre kerül és a hitelezői igények kielégítési aránya is teljes körű, a hivatkozott rendelkezés semm ilyen jelenőséggel nem bír. A gyakorlat azonban ezzel szemben az, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodószervezet vagyona sokszor a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő. Ha igen, a vagyon akkor is nagyon véges. Így a hitelezőknek nem közömbös, hogy követelésüket milyen sorrend tekintetében és milyen sorrendben elégítik ki, vane rá egyáltalán fedezet.
