Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
4181 Nyilván azért tüntetnek, amiért mi aggódunk, ezért úgy gondolom, hogy helyes, hogyha a magyar parlamentben ezt az aggodalmat itt kifejezzük, és kifejezzük azt a reményünket, hogy végül is jobbra fordulnak ott is az események, és nem lesz egy újabb polgárháború, m ert ennek a réme is fölsejlett. Én úgy gondolom, hogy: "Dunának, Oltnak egy a hangja". A Duna ott, Jugoszlávián keresztül is folyik, ezért ez az egész térség is nem kapcsolható el egymástól, és ebben a térségben a trianoni békerendszer összeomlása után a s ajnos föléledt nacionalizmusok következtében a magyar kisebbségek helyzete a kommunizmus összeomlása után romlott. Ebben a romló folyamatban most egy valóságos reményt ad a romániai változás – azért tartozik ide, mert "Dunának, Oltnak egy a hangja", és öss zefüggenek ezek az események – , amely alapján mi is reménykedünk, nemcsak a romániai helyzet jobbra fordulása érdekében, hanem általában a trianoni békerendszer összeomlása után a magyar kisebbségek helyzetét érintő módon. Mi is örömmel üdvözöljük a tegnap i nagy eseményt, hogy végül is a román kormányba magyar miniszterek is bekerültek, és a tegnapi nap eseménye is – és ezt is ide szeretném csatolni – végül is a magyarromán alapszerződésnek a magyar parlament által történt ratifikálása. Itt azt kell mondan unk, hogy egy olyan szöveggel történt a ratifikálás, amely rosszul is, de jól is értelmezhető, és ebben a reményünkben, hogy végül is pozitív fejlemények lesznek, reméljük, hogy nem a rossz értelmezés, hanem a jobb értelmezés fog funkcionálni, és nem gátja lesz a pozitív fejleményeknek. Visszatérve a kisjugoszláviai eseményekre, reméljük, hogy ott is a magyar kisebbségek jogai önrendelkezési jog formájában is mielőbb megvalósulnak, hiszen számunkra itt, KeletEurópában, a környező országokban, úgy véljük, hogy jogosan, az a demokrácia fokmérője, hogy az akaratuk ellenére odakerült magyar kisebbségek emberi jogai hogyan lesznek biztosítva. Köszönöm figyelmüket és türelmüket. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót SzentIványi István államtitkár úrnak. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném jelezni azt, hogy a képviselő úrnak a jugoszláviai fejleményekkel kapcsolatos agg odalmaival a magyar kormány egyetért. Fontosnak és helyesnek tartjuk, hogy a magyar parlamentben is szó legyen azokról az eseményekről, illetve azokról a veszélyekről, amelyek ma KisJugoszláviában tapasztalhatók. (8.20) Képviselő úr is és a tisztelt Ház i s tudja, hogy a külügyi szóvivő tegnap immár második alkalommal tett közzé nyilatkozatot az üggyel kapcsolatban. Itt többékevésbé azokat a félelmeket és aggodalmakat fogalmazta meg, amiket a képviselő úr is. Valóban aggasztónak tartjuk azt, hogy KisJugos zláviában a választások kapcsán, sőt a választási eredmények értékelése kapcsán szabálytalanságokra, visszásságokra derült fény. Veszélyesnek tartjuk azt, hogy a demokratikus alapelveket nem tartják tiszteletben. Tartunk attól, hogy a jelenlegi helyzet kié leződhet, és akár erőszakos cselekményekre kerül sor. Különösen fájlaljuk azt, hogy mindez a Vajdaságban és a Vajdaság egyik jelentős városában, Szabadkán is megtörtént, ahol ezzel gyakorlatilag a VMSZt, a Vajdasági Magyarok Szövetségét ütötték el attól a jogos lehetőségtől, hogy a város vezetését kezébe vegye. Azzal teljesen egyetértünk, és örülök annak, hogy itt a parlamentben is ezzel foglalkozhatunk. Én örültem annak is, bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, hogy képviselő úr üdvözölte a magyarromán a lapszerződés megszületését, és a reménynek adott hangot a magyarromán viszonyban, illetve a romániai magyarság helyzetét illetően is. Ez kétségtelenül nagyon pozitív, felelősségteljes megszólalás egy ellenzéki képviselő részéről. Különösen a tegnapi nap u tán, amikor az ellenzék egészen másképpen foglalt állást. Én csak azt sajnálom, hogy Csépe Béla úr mai véleménye és a pártjának tegnapi szavazási magatartása között ilyen nagy különbség van. Köszönöm szépen. (Taps.)
