Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 10 (236. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló, 1995. évi CXXI. többször módosított törvény módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett támogatással folyamatban lévőegyes egészségügyi beruházásainak rendezése érdekében szükséges egyé... - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BIHARI MIHÁLY, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BIHARI MIHÁLY, előterjesztői válasza:
4135 kapcsolódó módosító indítvány érkezett a 15 paragrafusnyi törvénytervez ethez. Ez mutatja a képviselőtársaim aktivitását. A 114 módosító indítványból 33at mint előterjesztő és a kormány nevében, a kormány előterjesztője támogatott. Ez talán bizonyítja azt, hogy kellő nyitottsággal fogadtuk a módosító indítványokat. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A támogatott módosító indítványok jelentősen javítottak a benyújtott törvénytervezeten, és főleg szélesebb egyetértési alapot teremtettek három vitatott kérdésben. Abban a három kérdésben, ame lyik a kétéves törvényelőkészítést, ennek a törvénynek az előkészítését végigkísérte. Az egyik a gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok voltak. Azt gondolom, hogy a módosító indítványokkal, az előterjesztő és a kormány által támogatott módosí tó indítványokkal, ebben a témakörben a lehető legszélesebb egyetértést sikerült megteremteni oly módon, hogy az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében 10 százalék feletti állami tulajdonlás esetén lenne összeférhetetlen a igazgatósági, ille tve a felügyelőbizottsági tagság. Az önkormányzati tulajdonlás esetén a többségi vagy a teljes önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokra vonatkozna az összeférhetetlenség. A magántulajdon esetében pedig három területre terjed ki, amit azért han gsúlyoznék, mert úgy terjedt el ez az összeférhetetlenségi törvény, mint amelyik csak az állami vagy valamilyen részben állami tulajdonban lévő vállalatokra, illetve gazdasági társaságokra terjed ki. (20.00) A magántulajdon tekintetében három szektorra ter jed ki a módosító indítványokkal együtt az összeférhetetlenség. Az egyik a koncessziós társaságokra, gazdasági társaságokra, a másik a közbeszerzési törvény hatálya alá eső gazdasági társaságokra, és a harmadik pedig a pénz- és hitelintézetek vezető gazdas ági pozícióira terjedne ki az összeférhetetlenség. A másik vitára okot adó témakör az a hatálybalépés volt. Rengeteg vitát folytattunk le itt az általános és a részletes vita kapcsán. Én azt gondolom, hogy az a kompromisszumos javaslat, amelyet egy benyújt ott módosító indítvány kapcsán és általam mint előterjesztő és a kormány által támogatott módosító indítvány kapcsán el tudnánk fogadni és támogatunk, az megint csak széles egyetértés, az ebben a témakörben itt és most megszerezhető legszélesebb egyetértés t tartalmazza. Nevezetesen azt, hogy minden összeférhetetlenségi szabály a kihirdetést követő 30. napon hatályba lép. A gazdasági összeférhetetlenségi szabályok is. Tehát akinek nincsen gazdasági összeférhetetlen pozíciója, az a kihirdetést követő 30 nap u tán nem vállalhat ilyet el. Több mint 300 ilyen képviselő van. Tehát el kellene oszlatni azt a félreértést, hogy ez a törvény a gazdasági összeférhetetlenségi szabályokat csak a jövő parlamentre vagy elhúzva kívánja hatályba léptetni. Kétségtelen tény, hog y érint néhány képviselőt, és ezért a többféle elvet figyelembe véve támogatom mint előterjesztő azt a módosító indítványt, hogy azokat a gazdasági összeférhetetlenségi pozíciókat lehessen csak megtartani, amelyeket 1994ben a mandátum megszerzésekor a kép viselő betöltött, viszont ha lejár a megbízatása, akkor nem vállalhatja újból el, nem ismételheti meg az összeférhetetlen helyzetet. Végül a jövedelmi, vagyoni és érdekeltségi viszonyokhoz érkezett be sok és ezek átláthatóságához érkezett be sok módosító i ndítvány. Itt két elvet kellett egyeztetni. Egyrészről a képviselőt is megillető személyes információkra vonatkozó önrendelkezési jogot és autonómiát, egyrészről ezt az elvet kellett érvényesíteni; másrészről a választópolgároknak azt a jogos igényét, hogy tisztában kívánnak lenni a képviselők alapvető jövedelmi, vagyoni és érdekeltségi viszonyaival. A benyújtott, az SZDSZes képviselőtársam által benyújtott melléklet és módosító indítvány mintegy továbbfejlesztésével azt gondolom, hogy sikerült olyan megol dást találni a támogatott módosító indítványok között, amelyik ezt a két elvet egyszerre tudja érvényesíteni, egyszerre biztosítja a legkényesebb információkra, személyes adatokra és információkra vonatkozó
