Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 10 (236. szám) - A Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló, Temesvárott 1996. szeptember 16-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP):
4017 szerint a magyar nemze t tagja mindenki, aki egyrészt Magyarországon a magyar állampolgársággal járó előnyöket és kötelezettségeket magától értetődően elfogadja, valamint az ország határain túl kisebbségi vagy szórványhelyzetben magyar nemzetiségűnek vallja magát. Azé rt a Független Kisgazdapárt kinyilvánítja, hogy Magyarország felelősséggel tartozik a határon túli magyarok helyzetének alakulásáért is. A nemzetközi fórumokon és szervezetekben mindent megteszünk azért, hogy nemzetközi méretekben ismerjék el a kisebbségek igényét arra, amit a korlátozás nélküli állampolgári és kisebbségi kollektív jogok fejeznek ki, valamint az anyaországgal a közvetlen kapcsolattartás joga foglal magába. A Független Kisgazdapárt külpolitikájában jószomszédi viszonyt kíván kiépíteni a körn yező országokkal, amelyek nélkülözhetetlen eleme a területükön élő magyar kisebbségek, az őket alanyi jogon megillető és az európai normáknak megfelelő kollektív emberi és szabadságjogok biztosítása. Az alapszerződésekkel kapcsolatos kemény viták során a k ormánykoalíció részéről a fő hivatkozás: feltétele a csatlakozásnak – az EU, illetve a NATOcsatlakozásnak – az alapszerződések megkötése. Mutatni kell, és zárójelben mondom, bármi áron, mindenáron Nyugat felé, feladva az összmagyar érdekeket, a magyar ne mzet jövőjének, megmaradásának alapvető érdekeit. Mi azt mondjuk: térségünk biztonságának, az integrációnak, az európai felzárkózásnak a lényege a jószomszédi viszony, mely mind a két fél alapvető és méltányos érdeke szem előtt tartásával jön létre. Ezt ne m papíron, hanem valóságban kell kialakítani, létrehozni. Úgyhogy ennek eredménye a valós megbékélés legyen a két nemzet között. A római jog óta töretlen megítélés: előnyöket csak a másik fél rovására lehet megkötni. Jelen esetben erről van szó. Mi a valós ágos kép az alapszerződések körül? Tekintsünk vissza a már megkötött alapszerződésekre! Mik a tapasztalataink, hogyan élik meg az érintettek a megkötött alapszerződéseket vagy a ratifikálásra váró alapszerződést? A legnagyobb magyar számú kisebbség – amely Romániában él – érdekét hogyan veszi figyelembe az alapszerződés? A Független Kisgazdapárt számára nem közömbös, hogyan alakul az Erdélyben élő magyarság sorsa. Mielőtt rátérnék az előterjesztésre, tekintsünk vissza, és nézzük meg röviden az ukránmagyar alapszerződés következményeit! A Független Kisgazdapárt ellenezte az alapszerződést, az ukránmagyar alapszerződést már akkor. Az instabilitás eredményétől tartott. A jószomszédi viszony kialakítása szempontjából nem tartottuk időszerűnek egyáltalán az ala pszerződések kérdését. '91. december 1jén népszavazással, 84 százalékos eredménnyel jóváhagyta a Beregszász központú magyar autonómiát. Ennek az eredménynek örült mindenki, itthon és Kárpátalján. Az autonómia akkor lett volna eredményes, ennek megvalósítá sa akkor lett volna jogi értékű, ha a nemzeti jogból nem iktatja ki az autonómiát az ukrán kormány. Kiiktatta, és minden más szándékot keresztülhúzott. Így a Beregszász központú autonómia érvényét veszítette. Az alapszerződést követően a magyar nyelv oktat ása még nehezebb helyzetbe került. Például, ha csak azt mondom, hogy nincsenek tankönyvek – magyar nyelvű tankönyvek – , ez már alapja annak, hogy a magyar nyelvű oktatás veszélyben van. A magyar iskolák helyzete, a magyar óvodák helyzete, az 1100 éves vere ckei emlékmű megépítése, egyáltalán a megemlékezése az 1100 esztendőnek, a rendezvény megakadályozása hű tükre az alapszerződés következményének. Tekintsünk vissza a szlovákmagyar alapszerződésre! Ekkor már az ellenzék hajlott afelé, hogy az alapszerződés t nem szavazza meg, nemcsak a Kisgazdapárt. Kampánnyal indult az alapszerződés aláírása. A francia államfőnek kampányoltunk. Nem lett volna szabad átvenni a külügyminiszter úrnak azt az értelmezést, amit az alapszerződéssel kapcsolatosan a szlovák fél átad ott. Erre nem volt a diplomáciában példa, hogy az alapszerződés vagy szerződések aláírása előtt tíz perccel adogassunk át egymásnak külön értelmezést. A benei dekrétumok nagy vitát váltottak ki. A benei dekrétumok, amik kimondják: a bűnös nemzet, a magyaro k felé. Iskolákban a magyar nyelvű tankönyvek bezúzása, mindazokat a
