Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 9 (235. szám) - A Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló, Temesvárott 1996. szeptember 16-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3969 Megalakult az új román kormány, és ebben választási eredményeihez méltó szerepet, sú lyt kapott az RMDSZ. Ez nyilvánvalóan annak is köszönhető, hogy az RMDSZ a kampányban – mint ahogy az RMDSZ elnökjelöltje, Frunda György az ő kampányában – nem kizárólag a magyar kisebbség érdekeinek képviseletében, védelmében, hanem a demokratikus értékek képviseletében lépett fel. Mindez, úgy gondolom, valamennyiünket komoly reményekre jogosít az alapszerződésekben foglaltak végrehajtása tekintetében. Az új román köztársasági elnök, a most megalakult kormánykoalíció pártjainak vezetői már a kampányban is és azóta is a romániai többség és kisebbség megbékélése, a kisebbségi jogok biztosítása és a magyarromán viszony javításának fontossága mellett álltak ki. Legutóbb ezt erősítette meg Emil Constantinescu elnök Horn Gyula miniszterelnöknek Lisszabonban sorr a került találkozójuk alkalmával. Nyilvánvaló, hogy a végrehajtást, az alapszerződésben foglaltak végrehajtását fogja szorgalmazni a kormányban és a parlamentben egyaránt fontos pozíciókat szerzett RMDSZ is. A romániai ellenzék legnagyobb pártja, amely kor mányon megkötötte az alapszerződést, aligha léphet fel majd hitelesen az alapszerződésben foglaltak végrehajtásával szemben. Az Országgyűlés szeptember 3ai rendkívüli ülésének vitájában és azt követően is több ellenzéki képviselőtársam hangoztatta, hogy v árjuk meg, amíg Románia, a román parlament ratifikálja az alapszerződést, és várjuk meg a romániai választásokat. A kormány ezzel összhangban cselekedett, amikor kezdeményezte az alapszerződés ratifikálásáról szóló vita elhalasztását, elnapolását. Szeretné m megerősíteni, hogy a magyarromán alapszerződés, amely közel négyéves tárgyalássorozat eredményeként jött létre, átfogja a magyarromán kapcsolatrendszer egészét, és minden területen ösztönzi a két ország közötti együttműködést. A határok sérthetetlenség ének kimondásával, az alapszerződés egyszer és mindenkorra hitelteleníti azokat a vádakat, amely szerint Magyarország irredenta, határrevíziós törekvéseket táplál. A három legfontosabb nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentum jogi kötelezettségként történő b eemelésével az alapszerződés olyan eszközt adott a magyar közösség kezébe, amellyel eddig nem rendelkezett. Amely tetten érhetővé és számon kérhetővé teszi a kisebbségi jogok megsértését. A kormány nem állította, és nem állítja, hogy az alapszerződés ideál is. Nem állította, és nem állítja, hogy az alapszerződés a betetőzése a magyarromán viszony rendezési folyamatának. Csak azt, hogy mindehhez jó kiindulási alapot jelent. A választások ismeretében, a választások eredményének ismeretében is határozottan áll ítjuk, hogy helyes volt az alapszerződés megkötésének az időzítése. Élni kellett azzal a lehetőséggel, amit az kínált, hogy az előző román vezetés bizonyítani kívánta elkötelezettségét Románia euroatlanti integrációja és az ehhez nélkülözhetetlen magyarr omán megbékélés, megegyezés iránt. Meggyőződésem, tisztelt Ház, sok időt vesztettünk volna, ha nem ezt tesszük, hiszen az új román vezetés nyilván nem kezdhette volna tevékenységét a magyarromán alapszerződési tárgyalások megújításával vagy az alapszerződ és újratárgyalásával. Az is meggyőződésem, hogy az alapszerződés sem a magyarromán kapcsolatok kiépítése, sem a kisebbségi jogok garantálása és gyakorlati érvényesítése területén nem korlátozza az új román vezetés lehetőségeit. Az alapszerződé s ezzel szemben valóban lehetőséget ad egy bizalmatlansággal, feszültségekkel terhelt sok évtizedes vagy talán több évszázados időszak lezárására, és egyúttal egy új fejezetet nyit, amelyben a kapcsolatok a megbékélésre, a kölcsönös toleranciára és a kölcs önös bizalomra épülhetnek. Szeretnék, tiszelt Ház, röviden utalni az alapszerződés nemzetközi fogadtatására. Aligha volt olyan lépése a magyar külpolitikának, mely ilyen nagy figyelmet kapott szerte a világban, és ami ilyen egybehangzó elismerést nyert.
