Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
3943 logikájának megfelelően. Ez az egyik, ami tehát ehhez a modellhez hozzákapcsolódik. A másik pedig, hogy abban az esetben, ha a rendkívüli helyzet nem teszi lehetővé az Országgyűlés működését, nem lehetséges ad ott esetben mondjuk az Országgyűlés összehívása, abban az esetben intézményesíti, arra az esetre hozza létre az új alkotmánykoncepció a Honvédelmi Tanácsot, most már nem egy ilyen egyveleg csúcsszervként, hanem az Országgyűlést helyettesítő testületként, a melyben minden párt erőarányosan képviselve van. És amely egy nagyon szűk létszámmal működik. Kis országgyűlés, és gyakorolja az egyébként rendes országgyűlés hatáskörét, amelyik éppen működésében akadályozva van. Ez ennek a koncepciónak a lényege. Ez fele l meg a jogállamiság követelményeinek. Ez felel meg a nemzet érdekeinek, adott esetben, vagy ez képes, pontosabban, ez képes a nemzet érdekeit minden, előre nem látható és kiszámíthatatlan eshetőségre biztosítani. A hatályos rendelkezésnek van még egy hibá ja. Azt világosan szabályozza, hogy hogyan lehet deklarálni egy rendkívüli helyzetet, azonban arról nem szól a mai alkotmány, hogy hogyan lehet ebből visszajönni a normális életbe, ahol semmiféle szabályt nem találunk, hogyha egyszer kimondatott a rendkívü li helyzet és a rendkívüli állapot, hogy lesz ebből megint normális működés. Az új alkotmánykoncepció ezt is módosítani, bocsánat, az új alkotmánykoncepció ezt a hiányosságot is pótolni javasolja, erre is szabályokat állít fel. Tisztelt Országgyűlés! Itt a kérdések kapcsán engedtessenek meg, lazán, de idetartozik, néhány nagyon rövid gondolatot a köztársasági elnök szerepéről. Kérem, hibás az a... Tudniillik erről azért beszélek, mert úgy fogják fel egyes képviselőtársaim ezt a koncepciót, hogy ez a köztárs asági elnök hatáskörének a korlátozására megy ki, hogy így mondjam, hogy ez arra jó csak, hogy a köztársasági elnöknek tovább csorbítsuk a jogait, és olyanokat lehet publicisztikában olvasni, hogy ezzel megszüntetjük a negyedik hatalmi ágat, hogy a köztárs asági elnök a végrehajtó hatalom éléről egy pecsételő emberré degradálódik, hogy elvonjuk tőle a törvénykezdeményezési jogot és még innen is kiszorítjuk. Kérem szépen, engedtessenek meg, ezekkel a megjegyzésekkel szemben, negyedik hatalmi ág nincs. Legaláb bis olyan értelemben, hogy a köztársasági elnököt negyedik hatalmi ágként fogjuk föl, ilyet, legalábbis én, nem tudok elfogadni. Most nem akarok a hatalmi ágak kérdésébe belemenni, a tudományban, a tudomány vizsgálódásának tárgya, hogy hány hatalmi ág van a három klasszikus hatalmi ágon kívül: törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom, vane még további, de mindenesetre, legalábbis a magyar közjogi megoldás mellett a köztársasági elnököt eddig sem lehetett negyedik hatalmi ágnak felfogni. (Bekiabálás az MSZP s oraiból: A lényeget!) Röviden befejezem. Eddig sem lehetett. Összetartozik, mert ez is felmerült érvként, államtitkár úr, hogy ez a megoldás, ez igenis a köztársasági elnök jogkörét csorbítja. Foglalkozni kell vele. Elnézést! Én azt vállalom, hogy a tárgyh oz tartozik, de én igyekszem tényleg tömöríteni az ezzel kapcsolatos gondolataimat. Tehát ezt így nem lehet felfogni, mert ez eddig sem volt negyedik hatalmi ág a köztársasági elnök. Arról ne is beszéljünk, hogy végrehajtói hatalom élén sem volt, mert nem ott volt, az alkotmányos konstrukció nem úgy mutatta. Törvénykezdeményezési jogáról pedig most tényleg nem tudok már belebocsátkozni, nem akarok visszaélni az önök türelmével, lehetne megint részletesen példázni, hogy ez hogy működött az elmúlt időszakban. Lehetne elmondani azt a három kezdeményezést, ami az elmúlt hat évben fölmerült, látható volt annak a sikertelensége és kudarca. Én hadd tegyem hozzá, talán nem árulok el titkot, hogy a törvénykezdeményezési jognak a félretétele ez nem ellenzéki oldalról jelenít meg igényt, bár egyébként olyan apró elemnek tartom, meg kell, hogy jegyezzem, ami az én alkotmányjogi gusztusomat nem zavarja akkor is, ha megmarad. Én úgy is el tudom fogadni, akkor is, ha megszűnik, úgy is el tudom fogadni. Nem mi vetettük föl, de hogy rosszul működött az elmúlt időszakban, az bizonyos. Itt is, a jelen esetben is a Honvédelmi Tanács fölállítása, a Honvédelmi Tanácsra vonatkozó módosításokkal is – még egyszer mondom – nem olyan elképzelések vezették a hat párt képviselőit, akik eb ben egyetértettek, hogy itt most a köztársasági elnöknek kell a jogkörét csökkenteni, hanem egyszerűen konzekvensek voltak ahhoz az
