Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
3941 szabályoknak az alkalmazását szükségessé teszik. Talán ez is az oka annak, hogy a hatályos alkotmányunk értékelése kapcsán erről a – hadd mondjam még egyszer – gyenge, gyengén szabályozott terü letről nem szoktunk beszélni. (16.10) De ha már előttünk van az alkotmányozás feladata, akkor ezt a hibáját – a mostani hatályos alkotmánynak – ki kell javítani. És még egyszer említem, mert az általános vitában már elhangzott, ez a munkát az alkotmányelő készítő bizottság különös gonddal végezte el. Külön erre a területre – talán jól emlékszem az egyetlen terület volt, az alkotmány szerkezetét leszámítva – , albizottságot rendelt ki. És az albizottság hosszas, alapos munka után a Honvédelmi Minisztérium ren dkívüli állapottal kapcsolatos legmagasabb szintű, rendfokozat és beosztás szerinti legmagasabb szakértőit bevonva – én elnézést kérek, a nevére nem emlékszem, Szigethy képviselő úr tudja, most éppen ugyan nincs itt, ő talán meg tudja említeni – részvételé vel kialakításra kerültek azok a javaslatok, amelyet aztán az alkotmányelőkészítő bizottság részletesen megtárgyalt és elfogadott. Mik a lényeges koncepcionális különbségek a hatályos javaslat és a mostani javaslat között? Bocsánat, a hatályos alkotmány é s a mostani javaslat között. A leglényegesebb különbség az az, hogy a mostani hatályos alkotmány a rendkívüli állapot idejére félreteszi a jogállam alapvető szervezési elvét. Félreteszi az államhatalmi ágak különválasztását, elkülönítését, megosztását. És egy olyan csúcsszervet hoz létre, melyben egyesíteni akarja a törvényhozó hatalmat és a végrehajtó hatalmat és bevonja, ebbe azt az államfőt, amely egyik hatalmi ágnak sem része, egyik hatalmi ágnak sem képviselője, egyik hatalmi ágnak sem szereplője. Ez a megoldás ellenkezik a jogállamiság elvével, és bár kétségtelen a rendkívüli állapot az egy olyan helyzet, amikor bizonyos értelemben a jogállamiságban önkorlátozások mennek végbe, hiszen egyéb szabályokban lehetőség van törvényes rendelkezések, sőt alkotm ányos rendelkezések részleges félretételére is, mégis azt kell hogy mondjuk, hogy egy olyan megoldás, amely egyáltalán nem szükségszerű, hogy így legyen. Nem szívesen akarok történelmi példába kalandozni, de hát csak tényleg utalásszerűen. Magyarország ebb en a században két katasztrófát is megélt, két világháborún ment keresztül, azonban mindkét világháborúban – most más kérdés, hogy természetesen hogyan, miként és milyen hatásfokkal, milyen eredménnyel – az alkotmányos alapelv szerinti államhatalmi ágak me goszlása érintetlen maradt, vagyis működött, létezett az Országgyűlés, külön és önállóan létezett a kormány, és külön és önállóan létezett az államfő. Egyik háborús konfliktus sem vezetett oda, hogy ezek egy szervezetbe mosódjanak össze. Na most, hogy itt nem egy jogtudományi, közjogtudományi akadékoskodásról van szó, hát kérem, miért választódnak el egymástól az államhatalmi ágak? Például azért, mert a végrehajtó hatalom a törvényhozó hatalomnak, a parlamentnek felelősséggel tartozik a tevékenységéről. És ez a kormányzás, a jogállami működés alapvető eleme. Hát miért lenne arra szükség, miért kívántatik az meg, miért lenne az jó, hogy pont egy ilyen helyzetben megszűnjön ez a szabály, megszűnjön az, hogy a kormány bárki felé is felelősséggel tartozik. Hisze n éppen arról van szó, hogy a kormány egy rendkívüli felhatalmazást kap, sokkal többet kap meg, mint úgymond a békeidőben, a normális időszakban, félreteheti a törvényeket, félretehet egyes alkotmányos rendelkezéseket. Ekkorra szüntessük meg a kormány fele lősségét? Ekkorra olvasszuk össze a felelősséggel tartozó kormányt azokkal, akik a felelősség tükrét a végrehajtó hatalom elé tartják, a törvényhozó hatalom képviselőivel? Nyilván abszurd és nyilván elfogadhatatlan megoldás. Szabadjon legyen rámutatni arra , hogy az a Honvédelmi Tanács, ami a mostani hatályos alkotmányunkban mintegy csúcsszervként működik, magában foglal – ugye – szavazati joggal mindenkit, aki él és mozog a magyar államszervezet csúcsain törvényhozó és végrehajtó hatalom szintjén. Tagja ugy ebár a köztársasági elnök, tagja az Országgyűlés elnöke, tagja a miniszterelnök, tagja – ha nem tévedek – a honvédelmi miniszter külön, és tagjai a frakcióvezetők, mi.
