Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
3927 Vannak ilyenek. Például azt mondanám, ha ezt bevezetnénk, szer intem inkább hátrányos következményekkel járna. Ilyen hátrányos következménynek tekintem azt, hogyha például a szakkörök, sportkörök és a többi, amit az iskolák most biztosítanak a gyermekek számára, de csak pénzért tudják biztosítani, mert nem tudják az á llami költségvetésből és az önkormányzat költségvetéséből ezt megfinanszírozni, de ha ez alkotmányos alapjoggá válna, akkor a szülők bírói úton perelhetnék az iskolát, hogy ezeket a szakköröket – és különböző, tipikusan oktatási célú szakkörökről van szó – ingyenesen juttassák a gyerekeik számára. Ergo, az iskolák számára milyen lehetőség állna? Beszüntetnék a szakköröknek a lehetőségét a gyerekeknek, mert nem tudnák az ingyenességet biztosítani, tehát nem lennének szakkörök. Tehát épp a fordítottját érnénk el egy ilyen alkotmányos passzusnak, és az alkotmányelőkészítő bizottság szerintem azért döntött bölcsen e mellett a megoldás mellett, hogy ezt próbáljuk elfogadni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kétperces reagálásra megadom a szót Csizmár Gá bor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Az ingyenes oktatás ügyében a következőket szeretném mondani. Az első: Bihari Mihály említette, hogy közvetlenül az alkotmánynak kellene normatívnak lenni. Nem az egyetlen olyan alapjog le nne, ahol ne kapcsolódna hozzá más törvény, mert az egyesülési joghoz is kapcsolódik az egyesülési jogról szóló törvény. Tehát azt gondolom, nem az egyetlen alapjog, amihez az értelmezést, a joggyakorlást egy másik törvény, nem alkotmány, hanem egy másik t örvény fogalmazza meg részleteiben. Én éppen ezért el tudom képzelni azt az átutalást, azt a lehetséges variációt is, hogy az ingyenesség kifejtése, értelmezése nem az alkotmányban történik meg, hanem egy közoktatási törvényben. Ráadásul, merthogy meg is t örténik jelenleg is, hogy mi az ingyenes és mi nem ingyenes. És ezt szeretném Trombitás Zoltánnak mondani, hogy mindazokat a példákat, amiket említett – tessék megnézni a közoktatási törvényt, pontosan benne van, tételesen, taxatív módon felsorolva – , hogy mi az, ami ingyenes a közoktatásban. Én azt gondolom, hogy a példák, amiket említettek képviselőtársaim, azok nem a közoktatási szolgáltatást érintik, hanem azok a járulékos szolgáltatások, amiket bele akarnak gyömöszölni az ingyenesség fogalmába. Bizony sokféle ingyenességértelmezés lehet. Ezt kellene pontosan megfogalmaznunk valóban, hogy mi az ingyenes, mert ma is több minden ingyenes, ahhoz képest, mint aminek alkotmányosan ingyenesnek kellene lennie. Viszont ha megfordítjuk ezt, és elfogadnám azt, ho gy "tandíjmentes" lenne a precíz megfogalmazás, akkor viszont megnyitnánk az utat arrafelé is, hogy mondjuk a biológia óráért is külön fizetni kell, meg a magyar óráért is, csak nem tandíjnak hívják, hanem tanteremhasználati díjnak, eszközbérleti díjnak é s minden egyébnek, amit felhasználnak az oktatásban. Mert ugyanis ennek meglenne az alkotmányos alapja ettől a pillanattól kezdve. Én úgy gondolom, hogy Szigethy Istvánnak egy korábbi felszólalására reagá lva, ha elfogadja azt a gondolatot, hogy a z) pontban a gyermekek sajátos jogait értette az (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő végét.) alkotmányelőkészítő bizottság, akkor második feléről is kellene egyet vitatkoznunk, és akkor le het, hogy elfogadható a módosító indítványom. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Bihari Mihály képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) :
